Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)

A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig

Előzmények, jogelőd szervezetek- olyan közéleti szereplőkből, politikusokból állt, mint pl. Bölöni György író, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Pethő Tibor a Magyar Nemzet alapítófőszerkesztője, Tausz János volt miniszter. Két veterán politikus - Szakasits Árpád, 1958-1963 között, és Bognár József, 1970-től 1990-ig - pedig elnöke volt az MVSZ-nek. Névlegesen felügyelték az MVSZ Magyar Hírek c. lapját, amit a magyar emigrációs körök rosszhírűnek tartottak, bojkottáltak. Amikor a szövetség belső megújulása elkezdődhetett, saját rendszerváltoztatása megindulhatott volna, akkorra már potenciális külhoni tagjainak zömét elidegenítette, elvesztette. A régi emigráció, az ’56-osok, a nyugati magyarság jeles képviselői a Magyarok Világszövetsége vezetőinek pálfordulását, közeledését feléjük és a külhoni véleményformálók felé - az ellenük évtizedekig folytatott tevékenység miatt -, gyanakvással, ellenségesen fogadták. Fölismerték, hogy az 1938-ban alapított szervezet - a névazonosság ellenére -, a háború alatt megszűnt. Amit a neve alatt működtettek, az nem szolgálta, hanem rombolta az alapítók szándékát, mégha híres művészek utaztatásával, jeles előadók kőrútjaival igyekeztek palástolni bűneiket. Az MVSZ örökségét az emigráció szervezeteiben éltették tovább a hű hazafiak, ahogy lehetett. Egyik mérvadó körük, köztük pl. Tollas Tibor, Csemohorszky Vilmos, Csapó Endre, a MHBK és a KMCsSz egyes vezetői, Sisa István és mások szerint, a kisebb-nagyobb reform-kísérletek (Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Fórum, a szakmai világtalálkozók stb.) sem tették alkalmassá arra az MVSZ-t, hogy a rendszerváltozáskor megújítsák. Nemcsak azért, mert az alapítók célját gyökeresen megváltoztatták, hanem azért sem, mert az idők során - az utódállamok és az anyaország polgárainak bevonásával - a világszervezet rendeltetését is megváltoztatták. Teleki és alapító társai ugyanis a történelmi hazából kivándorolt, elűzött, emigrált külföldi (külhoni) magyarok civil szervezeteit és egyéneit akarták Szövetségbe vonni a - velük szoros kapcsolatban lévő, magyarságuk megtartását segítő - honi társadalom nemzeti intézményeinek, szervezeteinek képviselőivel együtt. Az MVSZ alapítói a hajdani Magyar Királyság területén élő magyarok sorsának alakítását a mindenkori magyar állam vezetés feladatának tartották, amely a civil szervezetek, s egyházi közösségek alkotta MVSZ (külhoni) közreműködésével látja el a magyar önvédelem, a megmaradás, a nemzetépítés korszakos feladatát.

Egészen mást képviseltek a megszállt ország pártállami vezetői, akik kiszolgálták a nemzetpusztító idegen hatalmakat, és a hódoltsági utódállamoknak kiszolgáltatták az elcsatolt magyar nemzetrészek polgárait. Az MVSZ nevét kisajátító pártállami szerv „csonkamagyar” szemléletű volt.

19