Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig
NEMZETÉPÍTŐ KÍSÉRLET Megtiltotta a külföldi magyar kapcsolatokat, fölszámolta a civil szerveződést, a kommunista önkényuralom politikáját szolgálta. Látványosan megnyilvánult ez az 1956-os forradalom és szabadságharc után menekült „disszi- densek”, száműzöttek - különösen az ENSZ ezügyben folytatott vizsgálata tanúi, résztvevői - elleni MVSZ-es aknamunkában és hajszában. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megosztott magyar emigráció egymással rivalizáló szervezetei, vezető személyiségei gyanakvással figyelték az MVSZ vajúdását, ellenségesen viszonyultak a megújulási „kísérlethez”. Ludányi András írása szerint a rendszerváltás fő támogatói jórészt a cserkész mozgalomban nevelkedett ún. „szétszórtsági” nemzedék - a régi emigráció jobboldali köreitől, ill. a pártállami MVSZ „munkásmozgalmi” harcosaitól eltérő szellemiségű - képviselői, szervezetei voltak, „akik magukba szívták a kulturális kötődést népi gyökereikhez és nem ragaszkodtak egy merev politikailag ideologizált magyarsághoz. A cserkészeten keresztül magyar értékek, a magyar nyelv, a történelem, és a népdal, néptánc és népművészet egy új közösségi szemléletet hozott létre, ami általában nem volt megfertőzve az emigráns acsarkodás által. Az ebből létrejött közösségek nyitottak voltak egy reálisabb kötődésre; egymással, az amerikai politikai élettel és az otthoni magyar társadalommal is. így jöttek létre a kisebbségi és emberi jogokért küzdő szervezetek (pl. HHRF, Transsylvánian Federation, stb.) és a magyar kultúrát őrző szervezetek (MBK, Folklore Centrum, AHEA, American Hungarian Foundation, Öregdiák szervezet, stb.) Ezek, plusz a revitalizált politikai tömörülések (pl. AMSz, Magyar Amerikai Koalíció) gyakoroltak bizonyos lobbi munkát Washingtonban.” Ők közeledtek a Kárpát-medence megváltozott világához, ahol ellenséges elemnek számított az is, akinek nyugaton hozzátartozói éltek. Élenjárt a kapcsolatok építésében az ’56-os emigráns Nagy Károly, és földije, Váci Mihály költő-képviselő együttműködésével létrejött Anyanyelvi Konferencia; az Éltető Lajos-Ludányi András alapította Magyar Baráti Közösség (MBK) az évente rendezett ITT-OTT táboraival, lapjával; az USA-ba menekült Püs- ki Kiadó, s a népi írók hívei, tábora. Az 1956-os harcok térképe 20
