Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Válogatás a sajtóvisszhangból (Köpeczi Béla, Fekete Sándor, az Elnökség levele, a Beszélő kommentárja, Szerdahelyi István írása, kilépők levelei)
Válogatás a sajtóvisszhangból VÁLOGATÁS A SAJTÓVISSZHANGBÓL Köpeczi Béla: A MŰVÉSZETI SZÖVETSÉGEK KÖZGYŰLÉSEIRŐL* 1. Szólnom kell előbb a múltról, hogy megértsük a jelent. A felszabadulás előtt nem voltak művészeti szövetségek, társaságokba, egyesületekbe tömörültek az írók és a művészek, vagy valamely folyóirat, intézmény adta a keretet találkozásaikhoz. Ez azt is jelentette, hogy az egy irányzathoz való tartozás vagy legalábbis a rokonszenv határozta meg, hogy ki milyen művészi közösséghez tartozott. A szövetségeket 1948 után alakították meg, mégpedig a Szovjetunióban kialakult minták alapján. Ekkor a szövetségek három feladatot vállaltak magukra: az adott művészeti ágban szolgálni akarták a párt politikáját, a népi demokrácia célkitűzéseit, a szocialista építőmunkát (idéztem az írószövetség 1951-ben elfogadott alapszabályát); segíteni akarták az alkotó munkát, és ezzel együtt vállalni az érdekképviseletet; és végül részt akartak venni a műveltség és mindenekelőtt a művészi alkotások terjesztésében. Azok, akik annak idején a szövetségeket megalakították és tagjaik lettek, egyetértettek az alapszabályok célmeghatározásával, az első időkben úgy tűnt, hogy teljes összhang alakult ki a szövetségek szerepét illetően a művészek és az akkor nagyon is dogmatikus művelődéspolitika között. Ezt az egységet, elsősorban az írók között megbontotta az 1953 után kiélesedett politikai válság, 1956 végén a konszolidáció akadályozása miatt a felügyeletet gyakorló szervek feloszlatták az írószövetséget. Újjáalakítására 1959-ben került sor. A többi szövetség folytatta munkáját a válságos időkben is, bár ezek működésében is jelentkeztek zavarok. 1956 után a művelődéspolitika szakított a dogmatizmussal, újrafogalmazta a művészetek és a politika közötti viszonyt, elismerve az írók és a * Népszabadság, 1987. Január 31. 13.1. 301