Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja Az írószövetség feladata, az írói felelősség értelmezése nem választható el attól a társadalmi környezettől, amelyben az irodalom termése megszületik és közönségre talál. Tudjuk, hogy ez a környezet napjainkban ezerféle változáson megy át, és ezerféle veszélynek van kitéve. Az emberiség küzd életben maradásáért, a fejlődés lehetőségéért: a világban hatalmas méretű harc folyik a békéért, a nukleáris leszerelésért, az űrfegyverkezés megakadályozásáért. Kiéleződött a világrendszerek versenye: s ebben a tét elképzelhetetlenül nagy. A versenyben az méretik meg, melyik társadalmi berendezkedés képes az emberhez méltó élet lehetőségeit minőségileg magasabb szinten megteremteni, a fejlődés ütemét értelmesen növelni; létét, megújulási képességét, jövőre érdemes voltát a történelem színe előtt meggyőzőbben igazolni. A szocializmus ebben a versenyben csak akkor bizonyíthatja végérvényesen erkölcsi fölényét, ha egyben gazdasági fölényt is szerez, ha tartósan és véglegesen felülmúlja a termelékenység mutatóiban a legfejlettebb kapitalista országokat. Ehhez társadalmunk minden szférájában „radikális reformokra” van szükség. Egyetértünk mindazokkal, akik e reformokat a szocializmus történelmi küldetésének betöltése érdekében sürgetik. Néhányan itt a vitában arról szóltak, hogy az ország válságban van. A változás, a megújulás nem azonos a válsággal, bár fájdalommal, nehézségekkel jár. Az új problémák és az új feladatok új válaszokat és új cselekvést követelnek. A megújulást fölismert és vállalt nehézségeinek leküzdése nem lassítja, hanem éppen ellenkezőleg: fölgyorsítja fejlődésünket. Ehhez adott világos programot az MSZMP XIII. kongresszusa, a szükséges új lépések megtételére pedig a Központi Bizottság ez évi novemberi határozata. Szeretném hangsúlyozni a hitetlenkedőknek: van programunk, vannak céljaink. Most közös munkára, cselekvésre, küzdőszellemre, egyetakarásra van szükség. A gazdasági föllendülés elősegítése ma valóban legfontosabb nemzeti feladatunk: igazi nemzeti ügy, sorskérdés abban az értelemben, hogy a feladatok messze meghaladják a szorosan vett „gazdaság” területét. A szükséges megújuláshoz nemzeti összefogásra van szükség. Ebben a társadalom morális és szellemi állapotának, és az ezt az állapotot befolyásoló irodalomnak kulcsszerepe van. Most válik csak igazán szükségessé a „minőség forradalma”, most válik elodázhatatlanná a termelésben is egyre fontosabbá váló „emberi tényező” kvalitásának emelése, energiáinak, képességeinek kibontása. Sokan félnek attól: életünkben, kultúránkban eluralko238
