Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve kiosztunk. Ennek a konkrét választáshoz semmi köze sincs, illetve annyi, hogy kérem, tanulmányozzák. Gondolom, a határozati javaslatot már átnézték, tehát most kérem a jelöltek listáját tanulmányozni és majd azután folytatjuk a választást. Egyelőre ezt a listát mindenki megkapta, akinek fehér „pajzsa” van. Gondolom, hogy a határozati javaslatot mindenki elolvasta. Nem tudom, hogy Jovánovics Miklós óhajt-e hozzászólni a határozati javaslatügyhöz. Aztán majd megszavaztatjuk. A továbbiakban, személyes megtámadtatás ügyében, Eörsi Istvánt kérem a pulpitusra, azzal a megszorítással, hogy három percet adok neki, szedje össze magát. (Derültség.) A továbbiakban is arra kérem a Kollégákat, hogy fogják rövidre a mondanivalójukat, mert 35 hozzászóló van, bár szerintem mind úgysem kerülnek sorra, mert akkor éjfélig is itt maradhatnánk, tehát aki itt van és hozzá kíván szólni, próbáljon koncentráltan beszélni. Tehát először Eörsit kérem ide, utána Czine Mihályt. De még előbb Jovánovics beszél, természetesen. Jovánovics Miklós: Tisztelt Közgyűlés! A választmány megbízta az írószövetség 12 tagját, dolgozza ki a mai közgyűlés határozatát. Ez pillanatnyilag javaslat formájában van a teremben ülőknél. Ismertetem a bizottság tagjainak névsorát; a megbízást kapottak közül csak azokat említem, akik részt tudtak venni a bizottság munkájában, és akik vagy szóban vagy írásban közreműködtek. Bertha Bulcsu, Bodnár György, Boldizsár Iván, Czine Mihály, Hernádi Gyula, Jovánovics Miklós, Lakatos István, Végh Antal, és a JAK részéről, illetve képviseletében Beke Mihály András és Mányoki Endre. A megbízást teljesítettük. Sajátos feladat volt ez, beláthatja a tisztelt Közgyűlés, mert először is jósoknak kellett volna lennünk, meg kellett találnunk azt a hangnemet és azt a tartalmat, amely egy ilyen dokumentumba beleillik. Előre kellett készülnünk, hogy időben mindenki kézhez kapja a szöveget. Másrészt pedig - egy másik hasonlattal élve - munkánk hasonlatos volt annak a kitűzőhajónak a munkájához, amely a folyó árjával szemben vagy ár irányban lavíroz, és eközben ki kell tűznie egy adott pontra a bóját, de a bója kitűzése olyan helyen kell történjék, ahol hatszázegynéhány író akarata találkozik. A közös nevező, a közös pont meg189