Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja az eszébe, hogy az igazságot más is képviselheti az írókon kívül? A politikának vajon nem az igazság feltárása a célja? Aki politizál, annak a valóságból kell kiindulnia. A valóság a legtermészetesebb igazság. A valósághoz hozzátartoznak azok a körülmények és feltételek, amelyekben a nemzeti célok megvalósíthatók - nem megvalósulnak, hanem megvalósíthatók. Az első - függetlenül attól, hogy Csurka István ezt a véleményt osztja-e vagy nem osztja, mert visszautasította - tehát az első és a legfontosabb azt tudni, hogy milyen világban élünk. Ez a világ megosztott, társadalmi berendezkedésében és katonailag is. És mivel megosztott, ezért megosztottságában hat ránk is, a szocializmust építő Magyar- országra. Választani kell. A szövetségest és a véleményét kifejező eszközöket választhatja mindenki saját maga. De senki ne csodálkozzon, ha a szövetségesül választott erő árnyéka rá is rávetődik, mondjuk 1986. október 23-án, amikor ugyanazt írja alá, mint amit Reagan amerikai elnök is aláírt. Itt az árnyék határvonala azonnal szembetűnik, és ez minősít. Érdekes a világ. Eörsi István idézte nekünk Rosa Luxemburgot. Rosa Luxemburg legbenső énjéből beszélt, és amit mondott, azt a bolsevik forradalom iránti féltéssel mondta. Halállal lakolt érte, az osztályellenség ezt a sorsot szánta neki. Ma ezt a sorsot felidézni nekünk - ezért ösztöndíjat is lehet kapni Nyugaton Rosa Luxemburg ellenfeleinek leszármazottaitól. Nem akadályozzuk meg hogy lehessen ösztöndíjat kapni és elfogadni; csak azért tudni kell, hogy a világ változásaiban van belső logika is, és a belső logika alapján választani kell. Mert választani szükséges. Vannak üzengetések is. Itt is jó néhány üzengetés elhangzott, ami szintén nem párbeszéd, legfeljebb félbeszéd. Az eszközök is számítanak, hogy min keresztül üzen az, aki üzen. Akár tetszik, akár nem, nem fogunk és nem tudunk közösködni a Szabad Európa Rádióval. Nem a mi világunk. Nekünk vannak nemzeti eszközeink és fórumaink, például ez az írószövetségi közgyűlés is. Tudnunk kell milyen világban élünk. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a világban ma sok a gond, és ezekben a gondokban osztoznunk kell. A két nagyhatalom egyike programot terjesztett elő az atomfegyvermentes világ megteremtése érdekében. Ez a program a magyar írók közgyűlésén vissz- hangtalan maradt. Mintha nem létezne az atomhalál fenyegető veszélye, mintha nem lennének tanulságok ezzel összefüggésben, mintha nem kellene, vagy nem lehetne, vagy nem tudnánk valamit tenni azért, hogy az ezredfordulóig sikerüljön magunk körül az atomfegyvermentes világot létrehozni. 182
