Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

nem fog tudni jól működni sem a kultúra, sem a politika, sem a társadalom. És ennyiben lehet felelősségünk a tekintetben is, nehogy egy, az első értelemben vett magyar kérdés újra napirendre kerüljön.

Ez a jó értelemben vett felelőssége és rizikója is az írószövetség közgyűlésének, tudva persze, hogy az elsődleges a mű, az elsődlegesek a könyvek. Egy olyan társadalomban, amelyben éppen az irritáltság miatt van hajlam időnként íróellenes hangulatra, van hajlam türelmetlenségre, van hajlam értelmiségellenes indulatokra is, nos, egy ilyen társadalomban a mi felelősségünk is, hogy ezt lehetőség szerint a minimálisra csökkentsük. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Bodnár György (elnök):

Fekete Gyula személyes megtámadtatás címén egy percet kér.

Fekete Gyula:

Az Új Forrás anyagát megdicsérte Agárdi Péter. Én idéztem belőle az Egy korty... -ban a Rádiónál, kihúzták jó részét.

Valóban hosszú időre visszamenő reggeli jegyzeteim vannak arról a kultúrmocsokról, amit a Rádió egy egész nép nyakába áraszt mind a két adón, párhuzamosan, egyszerre.

írtam már neki is két levelet ez „ügyben”. Azóta nem javult a helyzet, a jegyzeteim szerint még romlott is.

Kunszabó Ferenc:

Kedves Barátaim! Elállók a szótól, hogy legyen valami kellemes is. Viszont le van gépelve, ezért odaadom, hogy belekerüljön a jegyzőkönyvbe. (A hozzászólás írásban mellékelve.)

Sík Csaba:

Tisztelt Közgyűlés! Kedves Barátaim! Kosztolányi - Nagy Lajos augusztusi cikkét folytatva - 1925. október 1-én ténymegállapítást és javaslatot tartalmazó vitairatot tett közzé a Nyugatban „A magyar könyv pusztulása” címmel. „A magyar könyv - írja -, ha mégoly jó is, nem kell. Hiába minden köntörfalazás, jobb ezt így kereken kimondani.”

Nagy Lajos cikke érdemének tudja be, hogy „ismert tényeket leplezett le. Mindig ez a legmegdöbbentőbb.” A baj okáról azonban mást gondol, mint Nagy Lajos, aki úgy vélte, „a külföldi regények garmadái”, melyeket „derűA másik Magyarország hangja____________________________________

146