Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
szerinte Pacepa azért írta meg az emlékiratait, hogy Károly is tudjon „önreklámot” csinálni! Ez a cikk nem ér annyi szót, mint amennyit most ráfecsérelünk. Fontosnak tartom mégis megemlíteni, egyrészt azért, mert valahogy beleillik a fentebb említett ceauşiszta, rágalmazó, lejárató praktikák sorába. Másrészt, mert lényegesnek tartom a Károly válaszlevelében kifejtett életútösszegzés megismertetését. Mert a lejárató praktikák folytatódnak. Mint ahogy a megfigyelések is. (Ezért van az, hogy se neki, se Sütő Andrásnak, se más prominens disz- szidens személynek „nem léteznek” megfigyelési dossziéi, „dosare inexistente ” névvel szerepelnek valahol, egy elérhetetlen, felsőbb hatóságnál. Meglehet, olyan sötét titkokat rejtenek, amelyeket a mai hatalomnak is érdeke jól elásni. A mindenkori aljas hatalmak mindig találtak gálád, jellemtelen, mindenre kész egyéneket, akik kiszolgálják őket.) Károly a Hét 2004. október 14-ei számában válaszol Bányai Péter cikkére „Egy rágalom margójára ” címmel. Hát jöjjön egy meggyőző példa arra, köznépi megfogalmazás szerint, hogy elég a bilit valakire ráborítani, az már legyen az ő baja, tisztára tudja-e magát mosni, vagy sem. Károly válasza: „ Önmagában a cikknek nincs különösebb jelentősége. A szerző él a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás jogával. Saját véleményét mondja el egy igen bonyolult dologról, történésről: egy közéleti személyiség életéről és írásos vallomásáról. Nem kívánok vitatkozni Bányai Péterrel Ion Pacepáról vallott állás- foglalásáról, véleményezéséről. Am szeretném idézni a következő részt: „Józan ember számára efféle züllött, primitív alak nem lehet hős. Kínos helyzet. Mintha egy táborba kerültem volna a fent említettekkel, aki Pacepát hazaárulásért gyűlölik. Én azonban más okból vetem meg, illetve vélem őt jelentéktelennek. [...] Bányai Péter szerint Pacepa nem „hős”. Ezzel egyet is lehet érteni, ha az emberi logika nem tenné fel a kérdést: Miért is ítélték halálra Ceauşescmk Ion Mihai Pacepát? Egy jelentéktelen embert a diktatúrák és a diktátorok sem szoktak halálra ítélni. Bányai ebben a hosszú elemzésben rám is gondol. Megtisztel véleménynyilvánításával, szöveghamisításhoz folyamodik, vagy egyszerűen fabulái. [...] Besorol engem is a „jelentéktelen”, „önreklámozó”személyek közé. Emlék-repeszek_________________________________________________ 56
