Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
egyetlen fenyegető, blamáló levelet sem kapott, ez azért volt, mert Buşui Nicolae ezt nem engedélyezte, szembeszállt a Securitate-val. (A forradalom után vallotta be neki Radu Címpeanu képviselő, hogy Párizsban sokszorosította leveleit ugyanúgy, mint 30 román demokrata érzelmű személy Craiovában. Hasonlóan nyilatkozott a Londonból hazatérő Ion Raţiu, aki állítólag románból angolra fordította beadványait, és még az angol királynőnek is eljuttatta.) Az igazság az, hogy Kodolányi Gyula, Illyés Gyula veje fordította kezdetben angolra Károlynak a külföldi sajtóban megjelent leveleit! Kodolányi Gyula: A létezés-szakmában (49-50. oldal, Liptay Katalin interjúja) ,,[...] 1978 eleje. Ekkor fordítottam angolra Király Károly híres, Ceuşescuhoz írt levelét (az Ilié Verdeţ-nek írt első levélről van szó, közvetve szólt Ceauşescunak. Közvetlenül Ceauşescuhoz 1987 augusztusában címzett levelet Király Károly. K. I), amelyet aztán kicsempésztünk Csoóri Sándorral a New York Timeshoz washingtoni barátunk, Tar Sándor segítségével, és Belgrádba, a londoni Times tudósítójához, Szász Imre feleségének, Elisabeth Windsornak a segítségével. [...] Pacepa, a megszökött román kémfőnök könyvéből utólag tudtuk meg, ami sejthető volt, hogy Ceauşescu tombolt a mintegy fél-három negyed évig új és új fordulatot hozó Király Károly-akció miatt... ” (tulajdonképpen 1977-1989, 12 év, K. I.) Részlet Sütő András Szemet szóért című könyvéből (DIA, 1993, 118) „1977 nyarán a nyugati sajtónak szánt szövegével Király Károly is Illyés Gyulát látogatta meg. Közvetítő segítségét, nemzetközi tekintélyének latba vetését kérte. [...] Illyés Királyt bizalommal és azonnali segítő szándékkal fogadta. Levelét, annak fordítását, Nyugatra való kijuttatását, megjelentetését ő maga szervezte, természetesen a vele mindenben egyetértő családtagjainak áldozatos segítségével. ” Itt jegyzem meg (mert ide kívánkozik) azt a levelet, amelyben az újságíró valósággal sajnálatát fejezi ki, hogy Károly életben maradt. Bányai Péter „Pacepa, a titkosszolgálat fabulái” címmel a Hét 2004. szeptember 30-ai számában többoldalas cikket közöl Pacepa múltjáról és jelenéről. A Pacepa-könyv megjelenése után 15 évvel fontosnak tartotta, hogy megszólaljon az „igazságosztó” szerepében. Végül is elmondhatja véleményét bárki. Kár, hogy írásából kiérezhető az a hátsó szándék, hogy jól odasózzon még Király Károlynak. Vajon mi célból? Miért volt ez jó neki, vagy milyen igényeknek igyekezett megfelelni? Maliciózusan mondhatnám, hogy _________________________________I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 55
