Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Áttekintés

Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán a békességet, azaz nyomták el a sajátos érdekeket - ezzel kényszerítve ki a békét, azaz a megalkuvást. A rendszerváltozás után pedig hamis próféci­ákkal emeltetett magasba a békességóhajtás. Hol arra hivatkozva, hogy ne adjunk lehetőséget a volt kommunista ügynököknek a demokratikus rend felforgatására, vagy arra mutogatva, hogy a balkáni háborúhoz hasonló hely­zetet teremtünk igényeinkkel, vagy egyszerűen megélhetési félelemkeltés­sel riogatva. Ezek sokszor kegyetlenebb és demoralizálóbb eszközök voltak, mint a kommunizmus idején alkalmazott manipuláció. Ide jutott a felvidéki magyar közösség 2010-ben és 2011-ben. Ha mindezt tudatosítjuk, választ találhatunk arra is, miért rossz a felvi­déki magyarok közhangulata, miért gyengült meg társadalmi összetartó ere­je, miért roskadt meg önazonosság-tudatuk, miért váltak áldozatává a piaci elvű politikának, miért züllött le egyetlen magyar politikai pártja, miért kere­si oly tétován az ebből kivezető utat. A felvidéki magyarok a magyar-szlovák államközi kapcsolatok és a magyarországi politikai, valamint pártérdekek csapdájában A felvidéki magyar politikusok gyarlóságain és önzésein kívül a ma­gyarországi politikai és pártérdekek, valamint a szlovák-magyar államkö­zi kapcsolatok, érdekellentétek és sok kérdésben az ellentétes nézetek sem könnyítették a felvidéki magyar politika vonalvezetését - és ez nem csupán 1990 óta van így. Gyakorlatilag 1947 óta nincs arra példa, hogy megkönnyí­tette volna a magyarországi politika a felvidéki magyarok közösségi sorsát. Minden politikai vagy gazdasági érdekütközéshez - amint azt láttuk a Slov- naftnak a MÓL általi megvétele esetében, és érintőlegesen említettük, ilyen volt az állampolgársági ügy is - mindig kapcsolódott szlovákiai magyar po­litikai bonyodalom is. A rendszerváltozás kezdetén az első viharfelhőt Antall József keltette ama kijelentésével, mely szerint „lélekben tizenötmillió magyar miniszter- elnöke kíván lenni...”. Az újdonsült, nem politikai pályáról jött magyar mi­niszterelnöknek ez az első, vihart kavaró megnyilatkozása, amely lelki és értelmiségi meggyőződését fejezte ki, sok magyar ember megelégedésére szolgált. Magyarország szomszéd országaiban azonban ezt egy állampoli­tikai fordulatként értelmezték, noha erről még szó sem volt, jóllehet min­denképpen szemléletváltásról tanúskodott. Csehszlovákiában a politikai 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom