Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... 11. osztály nagy része a rendszerváltoztatási folyamat hajnalán azt gondolta, hogy Magyarország kádári és a kommunizmus utáni időszaka között csupán annyi lesz a különbség, hogy az egypárti, hegemonikus rendszert felváltja a többpárti rendszer. Azt gondolták, hogy a magyarországi politika a határon átívelő ügyekben és a szomszédsági kérdésekben a kommunizmus bukásával ugyanúgy változatlan marad, mint Csehszlovákiában. Erről tanúskodott az is, hogy Václav Havel még később is vonakodott támogatni Antalinak a Varsói Szerződés megszüntetésére tett javaslatát. Antall Józsefnek a magyar nemzettel kapcsolatos korai kijelentése azonban ráébresztette őket arra, hogy ebben a vonatkozásban is elindult a rendszerváltozás, és véget ért „a proletár nemzetköziség” kényelmes korszaka. Ennek a felismerése nagy ribilliót váltott ki Csehszlovákia politikusi és újságírói köreiben. Ezt csak a „visegrádi államok” legfelső szintű politikusainak (Antall, Walşsa, Havel) találkozója és a visegrádi együttműködés létrehozása simította el. Ha valamit kifogásolni lehet Antall József kijelentésével kapcsolatban, akkor azt, hogy a határon túli magyarokat felkészületlenül érte - a közéletben résztvevő magyarok közül sokan nem merték kinyilvánítani vele való egyetértésüket, tehát rettentő zavar keletkezett. A csehszlovákiai magyar politikai közéletben az okozta az igazi kavarodást, hogy ennek némely szereplői Antall-lal szemben foglaltak állást, aki pedig erre nem volt hajlandó, azonnal megkapta az elmarasztaló minősítést - irredenta, revizionista, Budapest-bérenc stb. Nyilvánvaló azonban, hogy a csehszlovák-magyar, majd a szlovákmagyar kapcsolatok 1992-től, Meciar második szlovákiai kormányzásával éleződtek ki, és ebben a feszültségben csak egy rövid, alig három évet kitevő nyugalmi állapotot jelentett Orbán Viktor első kormányzása. Magyarországon 2001-ben elfogadták a státustörvényt, és ez újabb viharokkal tetézte ezt az egyébként is hektikus kapcsolatot. Néhány szlovákiai politikus nagyon csillogósra kívánta fényezni ezen nemzetvédő arculatát. Dzurinda kormányfő Orbánnal szembeni kisebbrendűségi érzését igyekezett kompenzálni, Ján Carnogursky nem akarván elmaradni a kormányfő mögött, nemzetvédelmi határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, Bugár Béla pedig a státustörvénnyel kapcsolatos ügyintézésre létrehozott, Szövetség a Közös Célokért nevű szervezettől való félelmében szövetkezett Dzurindával, és bírósági úton akarták betiltatni ezt a szervezetet (szerencsére sikertelenül). A 2006-tól 2010-ig hivatalban lévő, Fico-Slota-féle szlovák kormány a magyar-szlovák államközi kapcsolatoknak egy újabb, tovább romló korszakát nyitotta meg, melyben a kapcsolati számlát két viharos szlovák-magyar
