Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Áttekintés

A felvidéki magyar 1948 után, mivelhogy megszűnt a nemzeti eredete miatti kollektív üldöztetése, más összefüggésben kezdte értelmezni a helyze­tét. A kommunista hatalom egyénileg üldözte az embereket, még akkor is, ha azt az osztályharc keretében tette. Egyéni alkukkal - akár a besúgói hálózat tagjává válásával - nemcsak az üldözést lehetett elkerülni, hanem esetenként életpályát is lehetett tervezni. így jött létre a kommunista párt magyar kivált­ságosainak köre, noha néhány évvel azelőtt magyar ember be sem léphetett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, vagy ha korábbról tagja volt, kizárták onnan. Ezért nem véletlen, hogy az 1950-es évek elején a korábbi magyar­üldözésből származó görcsöket csillapító, az engedmények miatt keletkezett új, de nem felszabadult hangulatot az új magyar kommunista politikai osz­tály a saját érdemének tekintette. Ugyanis 1948-ban nem csupán kommunista puccs történt, hanem rendszerváltozás is. Akárcsak 1989-ben. A kommunis­ták Csehszlovákiában úgy adták át a hatalmat 1989-ben az őket leváltóknak, mint ahogy Benes adta át nekik 1948-ban. Ehhez az eseményhez 1948 után hasonlóan társultak a magyar kommunisták, mint 1989-ben az FMK. Az igazi különbség abban rejlett, hogy 1948 után az átlagos magyart nem érdekelte az összefüggések szövevénye, lévén sok más baja. Végre vannak ismét magyar iskolák, végre lehet ismét magyarul beszélni, végre vannak ismét magyar közterületi feliratok, és van egy magyar szervezet, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, még ha a kommunista párt szigorú felügyelete alatt is. Negyvenegy évvel később, 1989/1990-ben azonban már fontos volt neki, hogyan találja meg az új politikai és szerkezeti keretek között a csoportos magyar érdekérvényesítés lehetőségét. Az 1989-ben kezdődött rendszerváltozás szlovákiai húsz évében ez a kérdés volt a magyar politikai mérkőzés tétje. Kik győznek: a magyar közös­ségi jogokat igénylők, vagy azok, akik magyarként a közösségi képviseletre hivatkozva egyéni érdekeiket akarják érvényesíteni? A mérkőzés még nem dőlt el, de 2010-ben l:0-ra veszített a közösségi érdeket képviselő piros-fehér-zöldek csapata a saját és érdekcsoportokhoz kapcsolódó, gazdasági érdekeltségeket képviselő kaméleonszerű színváltoz- tatókkal szemben. Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán * * Az események tárgyilagos leírásához és a történelemhez való hűség ked­véért kell megemlíteni, hogy nagy része azoknak, akik az 1950-es években a felvidéki kommunista magyarok kiváltságos rétegét alkották, és gyakran 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom