Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. döntöttek emberi sorsok tragédiába fordításáról vagy felemeléséről, nem tudtak kivetkőzni magyar mivoltukból, és fokozatosan a felvidéki magyarok közösségi érdekeinek szószólóivá lettek, ezért elveszítették kiváltságaikat. Majd 1968 után kizárták őket a pártból, és ez azt jelentette, hogy kiközösítették őket a hivatalos társadalomból. Hasonló folyamat játszódott le 1989/1990 után is. Akik elfordultak az FMK által rendszerváltásnak (és nem rendszerváltoztatásnak) nevezett kezdeti jakobinus/bolsevik, majd inkább hegemonikus, nem sokkal később pénzközpontú vagy inkább zsebelő szemlélettől, azok fokozatosan kiszorultak a politikai tevékenység és a társadalmi elismertség köreiből, és ha netán a közösségi érdekek képviseletének elkötelezettjeivé váltak, átminősítették őket ellenséggé. Mintha megállt volna az időhíd alatt az idő folyása A közösségi érdekképviseletet követő szemlélet, valamint az egyéni érdeket és a gazdasági nyerészkedést elsődlegesnek tartó szemlélet között folyó küzdelem a rendszerváltozás kezdete óta eltelt több mint húsz évben nem dőlt el. Az utóbbiak ugyan többnyire felülkerekedtek, és ilyenkor tör- ték-zúzták a szemüket bántó tükröt: a közösségközpontú értékrendet, valamint fűrészelték a lábuk szárát mindazoknak, akik ezt az értéket képviselték. A mezei választópolgár azonban nem sokat látott ebből, csak azt érzékelte, hogy baj van, mert az új demokrácia húsz évében a közügyek nem mozdultak előre, a munkanélküliség nem csökkent, a közember inkább szegényebb lett, mintsem gyarapodott volna, és a magyarok ügye is inkább romlott, mintsem javult - mindezt a saját bőrén tapasztalta. A felvidéki magyarok jelentős része még nem tudatosította, hogy 2010- ben egy újabb, ezúttal nem politikai, hanem magatartási és erkölcsi rendszerváltozás következett be, mely ugyanúgy sok áldozattal jár majd, mint a korábbi rendszerváltozások: 1945-ben, 1949-ben, 1968-ban, 1989-1990-ben. Csakhogy amazok látványosak voltak és egyelőre jegyzik őket a történelem- könyvek is, a 2010-es alattomosan lappangó volt, és csak a felvidéki magyarokra vonatkozott. A felvidéki magyar közéletnek az a csoportja, amelyik 2009-ben megalakította a Most-Híd pártot, és 2010-ben az MKP-val szemben választást nyert, korábban, amikor még az MKP kötelékébe tartozott, visszafogottabban viselkedett, csak részben nyilvánulhatott meg szabadon, mert korlátok 92
