Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. Szlovákiában csak szlovákiai demokrácia létezhet. Holott ez fordítva működik. Először is a demokrácia nem kötődhet valamely nemzethez, másrészt alulról épül fel - ha a magyarok számára nincs demokrácia Szlovákiában, akkor nem lehet az egész országban sem. Az természetesen igaz volt akkor is, és most is az, hogy a magyarok Szlovákiában csak akkor érhetnek el eredményt, ha a szlovák politika megengedi, és engedékenysége a demokráciára való képességétől is függ. Az „engedékenységi állapothoz” való eljutásról szóló nézetek azonban élesen különböztek egymástól. A fenti példákat azért említettük, hogy érezhetővé váljon: milyen lelkesítő, másrészt milyen értékromboló hatások érték az 1990-es év első hónapjaiban a felvidéki magyarokat. Az értékromboló hatások főleg azok részéről jöttek, akik magukat a kommunista rendszer megdöntőiként jelenítették meg, jómaguk azonban kicsit jakobinus, kicsit bolsevik lelkületűek voltak, esetenként a mindenkori rendszerhez hasonuló emberek. Csakhogy a történelem által az 1989-1990-es rendszerváltozás idején számukra kiosztott szerepben ripacsnak bizonyultak. Ez a szereptévesztés, illetve a rossz szereposztás a későbbiekben sem szűnt meg. A szereplők egy részét a közszolgálat helyett egyre inkább a politikai megrendelések és a gazdasági érdekek kezdték irányítani. Ez a váltás kezdetben csak az FMK-ban jelentkezett, de hamar maga alá gyűrte a magyar kereszténydemokraták egy részét is, később pedig az MKP-t is ez irányította. Ezért nem véletlen, hogy Bugár Béla új pártjának is ez a gazdasági erő lett a megalkotója - a felvidéki magyar ekkor, 2010-ben zavarodott meg. Félő, hogy véglegesen, ez pedig a közélet értékrendjének teljes összeomlásához vezethet. A nagy kísérlet és a nagy merénylet A felvidéki magyarok közéleti cselekvőképességének csúcsa valóban az 1994. január 8-i, Révkomáromi Önkormányzati Nagygyűlés volt - készültünk erre 1992 őszétől. A javaslatot az Együttélés terjesztette elő legközelebbi politikai társának, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak, noha annak vezető politikusai csaknem egy éven át elutasították az ebben az ügyben való együttműködést. Kezdetben úgy tűnt, pusztán hiúságból, mert nem az ő ötletük volt. Később kiderült, hogy az elutasítás egyik oka abban rejlett, hogy az MKDM-nek gyenge volt a helyi politikai képviselete, ezért féltékeny volt az Együttélésre. A másik oka azonban sokkal súlyosabb volt. Az MKDM fölött 1990 óta láthatatlan politikai felügyeletet gyakoroló párt, 84
