Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Áttekintés

az FMK, majd új nevén a Magyar Polgári Párt szintén ellenezte a nagygyű­lést. De ebben nem csak a saját politikai elképzelése jelent meg. Az MKDM egyik alelnöke kérte az MPP-t, hogy tegyen valamit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen „a Duray által kitalált őrültség, a komáromi nagy­gyűlés”. Amikor kiderült, hogy ezt az Együttélés egyedül is megrendezi, mert meg tudja rendezni úgy is, az MKDM társult. Bugár Béla és Farkas Pál azonban a január nyolcadikát megelőző utolsó néhány hétben az akkori, Meciar vezette szlovák kormánnyal is hajlandó volt tárgyalni arról, hogy mi­lyen hasznot húzhatnának abból, ha megakadályoznák a gyűlést. A nagygyűlés végül is összeült, részt vett rajta mintegy 3500 közle- gitimitású szlovákiai magyar ember. Bár a volt FMK, azaz a Magyar Pol­gári Párt arra utasította önkormányzati képviselőit és polgármestereit, hogy ne vegyenek részt a rendezvényen, mégis sokan megjelentek közülük is. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, noha társrendezője volt a rendez­vénynek, ugyancsak fékezte az előkészületeket. Települési képviselői annál inkább lelkesedve jelentek meg Komáromban, és még ma is erre emlékez­nek. Ki arra emlékszik, milyen felemelő érzés volt jelen lenni, ki arra, hogy hiba volt nem létrehozni a korábban tervezett száztagú bizottmányt, sokan pedig azt emlegetik, hogy a felvidéki magyar politikusok elárulták az ott közfelkiáltással kinyilvánított szándékot. A felvidéki magyarok közéleti tevékenységének csúcsa valóban a ko­máromi nagygyűlés volt. Ez után kezdődött a szlovákiai magyar társadalom tudatos és szervezett szétverése - politikai képviselőinek közreműködésével. A korábbi kísérletek csak alkalomszerűek voltak. A magyar közösség ezt a lassan induló rombolást csak részben érzékel­te, mert a három magyar párt közötti „békesség” és az „egyesülési képesség” megőrzése miatt nem beszéltünk a szétverési kísérletekről. Nem beszéltünk arról, hogy a magyarok közül kik akarták meghiúsítani a komáromi nagy­gyűlést - ma sem tudja senki, hogy az ott létrehozandó száztagú bizottmány megalakítása ellen az utolsó pillanatban éppen Rózsa Ernő ügyvéd lépett fel, az Együttélésből, megtámogatva ezzel az MKDM elutasító magatartását. És szinte senki sem tudja, hogyan avatkozott be Magyarországról az SZDSZ egyik jóravaló, naiv polgármesterünk révén, aki elkötelezett híve volt a nagygyűlésnek. Később is csak annyit érzékelt a magyar közösség, hogy harc folyik a három magyar párt egyesítéséért, de azt, hogy mi a harc lénye­ge, kik akarnak kizárni és kiket a további együttműködésből, azt nem fogta fel - annyi jutott el a tudatáig, hogy mindaz, ami történik, a rossz kormány Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom