Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. A harmadik ilyen Andruskó Imre, komáromi járási elnök és parlamenti képviselő esete. O 2009-ben a megyei választáson nyíltan támogatta az MKP jelöltjével szemben induló jelöltet. Aki ezt megteszi, az alapszabály szerint elveszíti párttagságát. Andruskó nem veszítette el. Mind a három ügynek regionális lecsapódása is volt, mert gyengítette a párt egységét a rimaszombati, a nagykürtösi és a komáromi járásban, és mindhárom régióban a széthúzást, a szétesést, az ellentéteket mélyítette. Az MKP szakpolitikájának színvonala is tovább romlott. A pártban megszűnt a települési önkormányzatokra vonatkozó és a regionális politika, elsorvadt a társadalmi nyitás politikája, és lényegében a politikai párt keretei között szűnt meg a felvidéki magyar politika. Apám, nem ilyen lovat akartam Az MKP utóbbi - 2006-tól 2010-ig tartó - négy évéből az utolsó három Csáky Pál pártelnökségéhez kötődik. Ennek a ténynek két vetülete van. Az egyik azt a körülményt állítja a figyelem középpontjába, hogy az MKP ellenzékben tevékenykedett. Ellenzéki helyzete - természetesen - a sikertelenségekhez kapcsolható. Mennyire más volt most ez az ellenzéki helyzet a három magyar párt 1994-1998 közötti ellenzéki helyzetéhez hasonlítva! Akkor a kormányba jutással kecsegtettük az embereket, és ezt valóra tudtuk váltani, most ilyen, reményteljes és elérhető célt nem tudtunk kitűzni. Az 1994-1998 közötti korszak legszomorúbb emléke az államnyelvtörvény, valamint a magyar iskolákkal kapcsolatos hátrányos rendelkezések, a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának megtiltása a magyar iskoláknak és a tilalomnak ellenszegülő iskolaigazgatók elbocsátása volt. Ennek a csaknem tíz évvel korábbi korszaknak a 2006 utáni négyéves kormányzási ciklusra vetülő árnyéka ugyancsak a magyar nyelv hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos. Az viszont nem jutott be a köztudatba, hogy 2008-ban egy eredményes politikai alkuval sikerült elérni, hogy a törvény lehetővé tegye a magyar földrajzi nevek használatát a tankönyvekben, hogy a továbbiakban ez már ne függjön politikusi hóbortoktól vagy pártpolitikai taktikáktól. A 2006 utáni kormányzati ciklusra a magyarellenesség ugyanúgy jellemző volt, mint az 1990-1998 közötti időszakra. Korábban a magyarellenesség elsősorban Vladimír Meciar és Ján Slota nevéhez kötődött, 2006-tól Robert Ficot is ide sorolhatjuk. A tényszerűség végett azonban le kell szögezni, hogy 80
