Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
A magyar érdekérvényesítésre sorrendben a második legnagyobb lehetőségként a kormányalakítás után az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése érdekében a 2000-ben kezdeményezett nagy alkotmánymódosítás kínálkozott. Az MKP kezdetben - nagyon helyesen - az alkotmánymódosítás megszavazásának feltételeként az alkotmány preambuluma első, a magyar közösségre nézve megalázó mondatának megváltoztatását kezdeményezte. Annak megfogalmazása szerint ugyanis a nem szlovák nemzetiségű állampolgárok másodrendűnek tekintendők, mivel az alkotmányt az 1992-ben elfogadott szövege szerint a szlovák nemzet akaratából megválasztott képviselők hozták meg. Nyilvánvaló, hogy a szlovákiai törvényhozásban helyet foglaló magyar képviselők nem a szlovák nemzet akaratából kerültek a parlamentbe, hanem a magyar nemzet Szlovákiában élő közösségének akaratából. Aki azonban a valóságlátás talajáról szemlélte és érzékelte a szlovákiai belpolitikát, tudhatta, hogy még egy liberális szlovák párt sem fog egyetérteni a szlovák nemzeti és állampolgári felsőbbrendűség megfogalmazásának az alkotmányból való kitörlésével. Ezt tudnia kellett az MKP-nak is, mégsem volt előkészítve semmilyen pótjavaslat, amellyel ezt az első, helyes, de a szlovákoktól telje- síthetetlennek ítélt - a preambulum első mondatának megváltoztatására vonatkozó - követelést helyettesíthettük volna. Azért nem volt ilyen javaslata a pártnak, mert az eredeti javaslat sem egy belső párbeszédben alakult ki. Bugár - szokásához híven - rögtönzött, hevenyészett ötletéről telefonon értesített két-három MKP-pártpolitikust. Általában korábbi párttársait, akiktől némileg tartott és szüksége is volt rájuk, hogy ne kerüljön kisebbségbe a párt országos elnökségében, valamint azokat a külső embereket, akik gyámkodtak fölötte. Például a Kalligram Kiadó tulajdonosát, Szigeti Lászlót, aki Bugár eddigi egyetlen könyvének világra hozója is. Rajtuk kívül a Világi nevű multimilliomost, esetenként és megmagyarázhatatlan okból egy bolsevik lelkületű, trágár tollú írót, Barak Lászlót, valamint a kommunista titkosszolgálat egykori informátorát, Szilvássy Józsefet - de később ezeknek a köre is szűkült. Az MKP Bugár idején egy nérói elven működő szervezet volt. Az alkotmánymódosítás elfogadásának eredeti feltétele tehát az alkotmány preambulumának megváltoztatása volt. Előre tudhattuk, hogy ezt egyetlen szlovák párt sem fogadja el, mégsem született érvényes magyar javaslat. Azaz volt. Az MKP Országos Elnökségében hárman szorgalmazták (Bauer Edit, Kvarda József, Duray Miklós), hogy pótjavaslatként a személyi elvű autonómián alapuló kisebbségi önkormányzatok létrehozásának Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 73
