Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. lehetőségét fektessük le - ez legyen részünkről a feltétele a szlovák alkotmánymódosítás megszavazásának. Ezt a javaslatot Bugár és Csáky elutasító álláspontja miatt az MKP elnöksége többségi véleménnyel, szavazás nélkül elvetette - mert meggyőztük önmagunkat és egymást arról, hogy ezt a javaslatot a szlovák politikusok úgysem fogadnák el. Ne felejtsük: ez akkor történt, amikor a MOL-Slovnaft üzletkötési esemény zajlott, és már az ajtón kopogtatott az OTP is. Ez után az MKP az alkotmánymódosítás megszavazásának feltételeként három, az alkotmány szövegét nem érintő javaslatot nyújtott át koalíciós partnereinek, ők pedig ezeket kapásból elutasították. Később - ezek közül - egy javaslatunk bizonyult sikeresnek a soron következő választási időszakban: a magyar egyetem megalapítása. Az MKP Országos Tanácsa mindezek után politikai döntéssel ajánlotta parlamenti képviselőinek, hogy annak ellenére szavazzák meg a módosításokkal csaknem újraírt alkotmányt, hogy a parlamenti részletes vitában az MKP által benyújtott alibi javaslatokat is elutasította a kormánytöbbség, koalíciós partnerünk karöltve az ellenzékkel. Az MKP testületi döntése politikailag és szakmailag is rossz volt, mert eszköztelenné tette a pártot. A zárószavazáskor kiderült, hogy tovább lehetett volna tárgyalni a koalíciós partnerekkel, mert kialakulhatott volna egy kényszerhelyzet: ha csak egyetlen képviselője marad is távol a szavazástól az MKP-nak, megbukott volna az alkotmánymódosítás - ennek pedig beláthatatlan politikai következményei lettek volna az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt. Csakhogy az MKP-ban nem volt hajlandóság a végső pontig folytatandó tárgyalásra. Ne feledjük, Szlovákiának az európai integrációért felelős kormányalelnöke az MKP által javasolt személy volt, és ő egyben az MKP alelnöki tisztségét is betöltötte. * * * Az alkotmány módosításánál sokkal nagyobb vitát váltott ki a párt Országos Tanácsában a közigazgatási területi átrendezés. Kétszer tűztük napirendre ezt a kérdést. Először arról döntöttünk, hogyan szavazzanak a kormányban a minisztereink. Ekkor egy szavazatnyi többséggel adtunk nekik felhatalmazást arra, hogy azt a kormányjavaslatot támogassák, amely nem tartalmazza a tizenharmadik megyét - Komárom Megyét. A döntésnek leginkább polgármestereink egy része örült, akik attól tartottak, ha a „magyar megye” követelése 74
