Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. Az új felfogás szerint a kisebbségi helyzetből egyénenként is ki lehet válni. Erre találták ki a nemzetiség szabad megválasztásának jogát. Ez azt jelenti, hogy pl. nem azért magyar valaki, mert úgymond magyarnak születik, azaz magyar családba, vagy azért mert magyar az anyanyelve. Felnőtté válásával maga dönti el, mely nemzetiséget választja. Felnőttként, gazdasági, azaz anyagelvű, esetleg politikai érdekei szerint másként is dönthet, mint a származási meghatározottsága. Esetleg más is dönthet helyette, és a döntésnek hatalmi, esetleg politikai okok miatt nem mer ellentmondani. Ez a körülmény az egyik oka a kollektív jogok elutasításának. Ha az egyén vagy egyének csoportjának hátrányos helyzete nem a vaksága, süketsége, bénasága miatt keletkezett, akkor kiléphet belőle - többségivé válhat. A kisebbségfogalom etnikai vonatkozású használata tehát egyértelműen arra utal: megszüntethető a kisebbségi helyzet. Erre egyetlen kínálatot ajánlanak: igazodhatsz a többséghez. Ez végső soron beolvadást jelent. Ezt a lehetőséget nevezik humanisztikus szómisztikával integrálódásnak, azaz beilleszkedésnek. Ha önként nem lépsz ki kisebbségi állapotodból - egyszersmind nemzeti közösségedből -, kizárva maradsz. Ha nem lépsz ki, azt a döntést ma szívesen nevezik szegregálódásnak vagy gettósodásnak, pedig mind a két megnevezés bolsevik, illetve fasiszta nézőpontú. Ezt nem tudatosítják a mai liberálisok, noha szívesen használják ezeket a fogalmakat. Talán azt sem igen tudják, hogy ők nem a 18. századvég és a 19. századi liberálisok utódai, hanem a kommunista kiáltvány eszméinek vagy más monopolista eszmerendszernek kései - reméljük sikertelen - képviselői. * * * A konferencia címében megfogalmazott gondolat első felében (kisebbségi lét), lehet, hogy nem szándékosan, de lényegében egy kódolt üzenet rejlik. A kisebbségnek a hatalmi ágazatok döntéshozatali intézményeiből való kizártsága, mely állapot eleve másodrendűséget jelent (mint a zsidóknak a közéletből vagy egyes szakmákból való kizárása az emancipáció előtt), azt sugallja, hogy a kisebbség fogalmának egy etnikai csoportra vonatkoztatása célzatos szándék, amelynek lecsengési ideje a kisebbségként nevezett csoport felszámolásának időtartamával azonos. Ezért nem árt még egyszer feltenni a kérdést: tudatosítjuk-e, mit jelent a kisebbség fogalma? 234
