Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat Summázva, de nem véglegesítve kijelenthetjük: a rendszerváltozást követő húsz-egynéhány évben, de az előtte való húszban, sőt negyvenben sem találkoztam senkivel, akiben ez a fogalom egyértelmű képzetet ébresztett volna. Lehet, hogy azért sem, mert a fogalmak zűrzavarában éltünk akkor is, akárcsak most. Bevallom, én is csak 1979-ben próbálkoztam először a kisebbség fogalmának értelmezésével egy akkori nagy vállalkozásban, a Bibó emlékkönyvben megjelent, Adalékok a kisebbségi politikához c. tanulmányomban. Akkor a kisebbségnek a statisztikai, aritmetikai értelmezhetőségére helyeztem a hangsúlyt, és ez szerintem ma is vállalható. Addig én sem gondolkoztam el a kisebbség kifejezés valódi jelentésén. Sőt, egy időben, dacból (főleg az 1968-as Prágai tavasz hatására) használtam a kisebbség fogalmát, elutasítva a kommunista időszak „csehszlovák nemzet” meghatározását. A szerint a „csehszlovák nemzetet” a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek összessége alkotta. Aki érdeklődik a csehszlovák nemzetfogalom iránt, annak ajánlom Juraj Zvara munkáit. O 1968-ig a nemzetiség kifejezést használta, de 1969-ben éppen a Prágai tavasz okozta szemléletváltozás hatására rövid időre áttért a két világháború közötti szóhasználat, a kisebbség „szak- kifejezés” alkalmazására. A kommunisták kedvelt szóhasználatának kifejezésétől, a „nemzeti- ség”-től azonban van még egy rosszabb is. Ez a rendszerváltozás után némely posztkommunista államokban meghonosodott fogalom a nemzetiségi kisebbség, mely még több sebből vérzik, mint összetevőié. Hiába jelenik meg törvények szövegében is, attól nem lesz értelmesebb. Például Szlovákia 1992-ben elfogadott és 2010-ben módosított alkotmányának preambuluma is két osztályba sorolja az államlakókat. Az egyikbe tartozik a szlovák nemzet, a másikba „a nemzetiségi kisebbségek”. Önmagában az a tény, hogy 2013-ban Magyarországon a kisebbség (kisebbségi önkormányzat) helyett az új alaptörvény szellemében ismét a nemzetiség (nemzetiségi önkormányzat) kifejezést használják, nem enyhíti ezt a megítélést - inkább súlyosbítja. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar államjogszemlélet sem tud kitömi egy bűvös körből. A nemzetiség fogalom újbóli használata nemcsak a szocialista nemzetre hajazó korábbi államnem- zet-felfogáshoz való szerencsétlen visszatérést jelenti, hanem az elhibázott, 19. századi nemzetszemlélethez valót is, mely szerint a nemzetiség a valós jelentésével, azaz a nemzethez való tartozással ellentétben másodlagossá- got jelentett - mert a nemzet akkor magyart jelentett. A nemzetiség nyelvi 235
