Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? Új évezred - régi problémák 2002 és 2010 között tehát nem készült felmérés a magyar nemzeten belüli kapcsolatokról és arról, hogyan ítélik meg egymást a nemzet egyes csoportjai, vagy ha készült, nem hozták nyilvánosságra. Ezért erre az időszakra vonatkozólag a szóban forgó kérdésekre nézvést egyetlen támpontot a magyar állampolgárság könnyített megszerezhetőségéről döntő, 2004. december 5-én megrendezett népszavazás nyújt.19 Valószínű, hogy néplélektani és szakmai-politikai szempontból hiba volt kezdeményezni egy olyan népszavazást, melyben a szavazók eldönthetik azt, hogy megkaphatják-e a „határon túli” magyarok - könnyített eljárásban - a magyar állampolgárságot - ezt a népszavazás minősítése nélkül is kimondhatjuk. A magyarországi belpolitikai viszonyok ugyanis erre kedvezőtlenek voltak. A magyarországi kormány és a határon túli magyar szervezetek között feszült viszony uralkodott, a népszavazás kezdeményezője: a Magyarok Világszövetsége és a magyarországi kormány közötti viszony sem volt rendezve, de a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei sem ápoltak jó kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével. Várható volt, hogy az erről a kérdésről tartandó népszavazás vihart vált ki. Ez akkor következett be, amikor a két kormánypárt elnöke először találkozott hivatalosan - 2004 októberének elején -, és azt a nyilatkozatot adták közzé, hogy kampányt indít a két párt (értelemszerűen a kormány is) az állampolgárságról szóló népszavazás ellen. A Magyar Országgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést nem kívánja felügyelni, döntsön a nép. Az alapjogi ügyekben legszakavatottabb 19 A népszavazáson két kérdést tettek fel. Sorrendben a második kérdés szólt az állampolgárságról: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerint „Magyar Igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott módon igazolja?” Magyarországon az adott időben 8048 739 szavazásra jogosult személy élt. Közülük a szavazáson megjelent 3017739 fő (37,49%), a szavazástól távol maradt 5 031 000 fő (62,51%). A feltett kérdésre érvényesen szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 97,97%-a (2 949 849 fő). IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 51,57%-a (1 521 271 fő). NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 48,43%-a (1 428 578 fő). Az összes szavazásra jogosultnak 18,90%-a szavazott IGEN válasszal, 17,75%-a szavazott NEM válasszal. 225
