Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? sokat. Nem tudhattak Illyés Gyula küzdelmeiről, amelyeket a „párt” ideológusaival folytatott a nemzetért, a „haza a magasban” eszméjének16 jegyében. Mit tudhattak e harcbeli utódjának, Csoóri Sándornak konfliktusokat kiváltó küzdelmeiről? Semmit! Nem ismerhették az 1980-s évek utolsó harmadában megjelent, a rendszerváltozást elméletileg előkészítő fontos ellenzéki tanulmányokat. Ezeket ugyanis csak a vájtfülűek ismerték, jó esetben az „értelmiségi tízezer” és a Szabad Európa Rádió hallgatói (Kis et al., 1987, Bihari, 1987, Tabajdi - Szokai, 1988). A fenti, képzeletbeli tabló azonban mégsem tekinthető teljesen a fantázia szüleményének, és nem is csupán személyes tapasztalatok sűrítménye. Fekete Gyula 1986-ban a Magyarországi Református Keresztyén Egyház presbiteri konferenciáján elmondott előadásában (Fekete, 1986) felvázolta azt a társadalmi tudati állapotot - akkor még nem tudva, hogy három évvel később megbukik a hivatalban lévő politikai rendszer -, amely szerinte hátterét fogja alkotni minden szellemi vagy közerkölcsi változásnak. Tehát csak ezzel a tudati háttérrel történhet meg egy nemzetpolitikai fordulat is, és ez természetesen ennek a háttérnek a társadalmi tudati minőségét fogja tükrözni. A nemzetpolitika kifejezést 1986-ban azonban még senki sem használta és nem ismerte, noha szókincsünk része volt, csak fel kellett fedezni. Fekete Gyula egy olyan felmérésből idéz példákat, melyet az érettségi előtt levők korcsoportjának körében az 1970-es, ’80-as évek fordulóján végeztek17 A felmérés egyik kérdése az volt, hogy hol élnek a világon magyarok. „A megkérdezetteknek mindössze negyed része tudta, hogy a határainkon túl 16 A „haza a magasban” a nemzet eszményi képe. Ez a nemzet mentes a hatalmi törekvésektől, a politikai érdekektől és az ideológiáktól. Illyés szerint a nemzetnek ez a fennköltsége a nemzet összetartó ereje, a szellemi nemzet. Ez az eszme a nemzet kulturális összetartozását helyezte előtérbe, és minthogy a nemzet létét egy már megteremtett és elpusztíthatatlan szellemiségben látta megvalósulni, időtlennek is tekintete. Illyés nemzeteszménye az 1960-as és 1970-es években egyetlen kiút volt a nemzeteszmény-vesz- tésből. 17 Ez egy összehasonlító, illetve azonos korcsoportú franciaországi és magyarországi fiatalok körében párhuzamosan elvégzett felmérés volt. A felmérés párhuzamossága azért érdekes, mert homlokegyenest tértek el egymástól a magyarországi és a franciaországi válaszok. Példaként három kérdésre adott választ idézek szabadon. A francia diákok - ellentétben a magyarokkal - 93%-a tudta, hol élnek a nagyvilágban franciák. A francia fiatalok 97%-a büszke volt arra, hogy francia, a magyar fiatalok egyike sem volt büszke magyarságára. Lesz-e Franciaország 2500-ban? — a megkérdezettek 100%-a igennel válaszolt. 219
