Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. sztálinista időszakban nagyvonalúan kezelték a magyar iskolaügyet, ebben akkor alapvető változás állt be. Az után, hogy 1948-tól 1950-re semennyiből egyszerre csak 608 magyar általános (1-5 és 1-8 osztályú) iskola keletkezett, ezeket 1957 után kezdték fokozatosan felszámolni vagy összevonni. Két évtized leforgása alatt a felénél is kevesebbre csökkent a magyar iskolák száma10. A magyar nyelvhasználati lehetőségeket korábban titkos párthatározattal adták meg, ekkor ezeket is korlátozni kezdték. Erdélyben, Kolozsváron megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet, illetve összevonták egy román egyetemmel (a Babeş Egyetemmel), ez ugyancsak ennek a szigorodó korszaknak a következménye,11 valamint - az egyébként is csak képletes - Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolása is az (ezt 1960-ban kezdték, 68-ban befejezték). A forradalom utáni magyarországi megtorlással egy időben, de azt felülmúló megtorlásba fogott a román hatalom az ’56-os magyar forradalommal rokonszenvezőkkel szemben - számos halálos ítéletet hoztak és hajtottak végre, hosszú börtönbüntetéseket róttak ki, nemcsak romániai magyarokra, hanem románokra is. A Szovjetunió pártvezetése 1957 végén tollba mondta a csatlós államok pártvezetőinek, mi alkotja a korábbi ideológia új elemét. Nem kellett rájuk kényszeríteni, hiszen mindegyiknek volt saját érdeke (és magához való 10 Szlovákiai jelentés, Magyar Füzetek Könyvei, 4. kötet, Párizs, 1982. A jelentés szövege a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának 9. dokumentumaként volt jegyezve. - Kettős elnyomásban, dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978-1988, HHRF, Püski-Corvin, New York, 1989. Második, bővített (1978-1989) kiadás Madách-Posonium, Pozsony/Bratislava, 1993. A témával kapcsolatban lásd: Elnyomott kisebbségből legyen társnemzet - Duray Miklós: Önrendelkezési kísérleteink, tanulmánykötet, szerk.: Oriskó Norbert, Méry Ratio, Somorja 1999,113-146. 11 A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították, 1881 -tői a Ferenc József Tudományegyetem nevet viselte 1919-ig. Akkor az államfordulat következtében a berendezkedő új, román hatalom megszüntette, pontosabban: román egyetemmé alakította át. Észak-Er- délynek a második bécsi döntéssel Magyarországhoz való visszacsatolása után ismét magyar egyetemként működött. Az 1945-ben bekövetkezett hatalomváltással azonban nem szűnt meg, Bolyai Tudományegyetemként működött tovább 1959-ig, akkor a kommunista román hatalom összevonta a Babeş Egyetemmel. Azóta a Babeş-Bolyai Egyetem nevet viseli, és csak fakultatívan oktatnak magyarul. A kolozsvári magyar egyetem megszüntetése miatt követett el öngyilkosságot 1959. márciusában Szabédi László költő, a magyar tanszék vezetője amiatt való elkeseredésében, hogy az egyetem vezetése szemlátomást semmilyen ellenállást sem tanúsított az intézmény megszüntetésével szemben. 212
