Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. szakra jelentkező magyarországi diákok nem tudták, hogy milyen nyelven beszélnek a székelyek. Für Lajos egy kérdést tesz fel címzetlenül (1972-ben) a tankönyvkiadásért felelős szerveknek (akkori olvasat szerint az állami tankönyvkiadónak, az oktatási és művelődési minisztériumnak, a pártközpontnak). A kérdés pontos: az elmúlt húsz évben történelemtanításunk (a Magyar Népköztársaság oktatáspolitikája) adott-e róluk (a székelyekről) olyan képet, amelyből kitűnik nemzeti hovatartozásuk? Für egy nemzedék három töredékének történelemtankönyveit vizsgálta meg. Mit lehet tudni a székelyekről az 1951-ben, az 1958-ban és az 1969-ben kiadott középiskolai történelemtankönyvből? A válasz egyszerű. A tankönyvek nem titkolják a székelyek létét és a középkori (feudális, népelnyomó!) állam közigazgatási és védelmi feladataiban való részesedését, de a tankönyvek szelleme szerint idegen (nem magyar) elemnek tűnnek. így summázható Für Lajos megállapítása. Hozzátehetnénk: ha a hivatalosan tollba mondott szemléletet a középiskola történelemtanára nem módosítja (nem meri módosítani), és a történelem szakra jelentkező diák ezeket az ismereti hiányosságokat saját szorgalmával nem pótolja (nem tudja pótolni), akkor elmélyül a nemzet tudatválsága. A diákok válaszából az tűnt ki, hogy meglepődtek a kérdéstől, hiszen sem a tankönyveik, sem a tanáraik nem világosították fel őket arról, és ők sem törekedtek arra (vagy eszük ágában sem volt), hogy megtudják: a székely nemcsak magyarul beszél, hanem ráadásul még néhány százalékkal magyarabbnak is tartja magát a többi magyarnál. A harminc évvel korábbi, 1941-ben kelt erről szóló székely vallomást a háború és az utána következő évtizedek viharai bizonyára a történelem szemetének hordalékával lepték be.6 Für Lajos - a kor szellemének ismeretében - érthető okból nem derít fényt arra, miért ez a nagy hallgatás és nem tudás. Miért nem oktattak nemzeti történelmet a magyarországi iskolákban az 1950-es, ’60-as években (de később sem) a történelemórán? Ha az okok felderítésével foglalkozott volna, tanulmánya nem jelenhetett volna meg, őt pedig valószínűleg perbe fogták volna a Szovjetunió, a szocialista tábor („béketábor”) érdekeinek és „a szocializmus békés építésének veszélyeztetése” miatt. Für tanulmányából A Székely Nagygyűlés Határozata, Marosvásárhely, 1941. január 19. „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk - vagy valaki csak így emleget minket ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: magyar.” 206
