Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? azonban világosan kiolvasható, hogy az általános iskolák számára 1951-ben megjelent történelemtankönyv még tartalmaz olyan utalást, melyből áttételesen arra lehet következtetni, hogy a székelyek tulajdonképpen magyarok, mert azonos volt a székely és a magyar ősi írásbeliség (a rovásírás). A későbbi tankönyvekből már ennyire sem tájékozódhattak a tanulók. A nemzeti szellem tárgyilagos bemutatása, avagy a valóságnak megfelelő tárgyi tudás hiányának valódi okait a magyarországi történelemtanításban az 1989/1990-ben bekövetkezett politikai rendszerváltozásig cenzori engedéllyel megjelenő publikációkban nem lehetett vizsgálni. Szesztay Adám 1999-ben a Román Akadémia Jászvásárod (Iaşi-ban) megjelenő történelemtudományi füzetében közölt egy tanulmányt, mely többek között arra világít rá, hogy miben különböztek az 1956 előtt kiadott magyarországi tankönyvek - elsősorban a történelem és földrajz tárgykörét tekintve - az 1956 utáni tankönyvektől (Szesztay, 1999). Szesztay elemzésének összegzéseként azt állapítja meg, hogy 1956 előtt a magyarországi tankönyvek nyitottak még némi rést az egész magyar nemzetre táruló panoráma megpillantására, ám a forradalmat követő években ezek a hajszálrések is bezárultak. A kádári Magyarország hivatalos szemlélete azonban nem csak magyar szempontból vált nemzetellenessé. Minden vonatkozásban elutasította a nemzetet, a nemzeti eszmét. Sajátos módon ekkor kezdődött a magyarországi „nemzetiségek” közösségeinek gyors elsorvadása, és ez összefüggött azzal is, hogy 1960-tól megszüntették a „nemzetiségi tannyelvű” iskolákat, helyettük a vegyes tannyelvű vagy a nemzetiség nyelvét csak tanító iskolatípust vezették be. A kisebbségi közösségeknek ez az államilag szervezett felszámolása, az anyanyelvükön történő tanulás lehetőségének korlátozása ebben az időben más kommunista országban is elkezdődött. Például Csehszlovákiában a magyarországi intézkedéssel egy időben alakították át az ukrán iskolákat vegyes szlovák-ukrán tannyelvűvé, majd az 1970-es évek második felében ugyanezt megkísérelték a magyar tanítási nyelvű iskolákkal is, de az a felvidéki magyar közösség ellenállásán megbukott (a lentebb említett, Kettős elnyomásban c. kötet tartalmazza ennek a dokumentumait). Magyarság a szovjet befolyási övezetben A szovjet hatalmi övezetben 1953 és 1956 között három felkelés vagy lázadás tört ki a nemzeti eszme örve alatt a kommunista diktatúra és a Szovjetunió hatalmi jelenléte ellen. A kommunista hatalomnak a „fasizmus” és az 207
