Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. Volt tehát egy választóvonal a rendszerváltoztató pártok között. Ennek az egyik oldalán elsősorban az a két párt volt, amely magatartását és gondolkodásmódját tekintve a kádári múlt folytatója, szellemi hátterének örököse volt, illetve hangzatos kommunistaellenes nyilatkozatai ellenére egy új bolsevista szellemet hordozott, a másik oldalon pedig a többi új párt volt. Ez a választóvonal jelent meg később a magyarországi pártok nemzetpolitikához való viszonyulásában is. És ugyanez a választóvonal volt észlelhető a Magyarországgal szomszédos országokban megalakult magyar pártok esetében is. Ez abban is megnyilvánult, hogy melyik magyarországi párthoz tartották magukat közelállónak. Ha valamelyik határon túli magyar közösségben nem akadt az MSZP-hez vagy az SZDSZ-hez közelálló szervezet, létrehívtak egy ilyet, vagy megkeresték a közösségben a velük rokonszenvező személyeket. A rendszerváltozás első négy évében valószínűleg emiatt nem alakult ki a magyarországi parlamenti pártok között semmilyen egyetértés a nemzetpolitikával kapcsolatban. Az MDF és a KDNP saját pártrendezésben művelte a nemzetpolitikát, a kisgazdák pedig sajátos, olvashatatlan megközelítésben. A kormány elsősorban a saját hivatalának még a Németh-kormány idejének végén erre a célra kialakított titkársága (Tabajdi Csaba vezetésével), majd később a Határon Túli Magyarok Hivatala és részben a külügyminisztérium által volt tevékeny a nemzetpolitikában. A magyar kormány először 1992 augusztusában a magyarok III. Világkongresszusa előtt foglalt állást arra nézvést, hogy miben támogatja a határon túli magyar törekvéseket. Eszerint támogat minden olyan Kárpát-medencei magyar törekvést, mely összhangban áll az európai integrációval. Ekkor fogalmaztatott meg a hárompilléres magyar külpolitika is: határon túli magyarok - szomszédságpolitika - európai integráció (ebben a sorrendben). Mégsem egyeztettek az érintett magyar közösségek vezetőivel azokban az esetekben, amikor a magyar kormány vagy valamelyik minisztériuma és a szomszéd ország megfelelő szervei készítettek elő olyan szerződéseket (pl. az ukrán-magyar alapszerződést, a csehszlovák-magyar kulturális és oktatási csereszerződést stb.), amelyek az adott országban élő magyar közösséget is érintették. A határon túli magyar politikai szervezetek közötti intézményes kapcsolat pedig csak az MDF - azon belül Olajos Csaba - jóvoltából működött. Ekkor alakult meg a Közép-európai Népcsoportok Fóruma is, de ez az MDF-kormány bukása, 1994 után (és Olajos Csaba halálával) rövidesen megszűnt, és megszűntek a határon túli magyar politikai szervezetek rendszeres, tematikus találkozói is. 178
