Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
_ ____________ érdekeket. Masaryk emigrálása, 1914 decembere után a Monarchia-ellenes cseh politikai csoportosulás háta mögött kezdetben a Benes által vezetett cseh „maffia”, azaz a franciák és az angolok által támogatott Monarchia-ellenes összeesküvők álltak. Ez a csoport 1918 júniusában átalakult Csehszlovák Nemzeti Bizottmánnyá. A nép pedig ugyanúgy elfogadta Csehszlovákia létrejöttét, mint háromszáz évvel korábban a cseh függetlenség végleges megszűnését. Szlovákia esetében más volt a helyzet. A szlovákok történelmi háttere nem azonos a csehekével, azonban a szlovákokra az említett cseh politikusoknak szükségük volt, főleg a csehországi nagy német tömbbel szemben. Ez nem volt új jelenség a cseh politikában, ráadásul a cseh nemzeti eszmélés óta az a vélemény alakult ki, hogy Észak-Magyarország szlávjai tulajdonképpen a cseh nemzet magyarországi ága. Ezért nem tekinthető véletlennek, hogy a szlovák érdek megjelenítője egy maroknyi, cseh befolyás alatt álló, Amerikába emigrált és ott élő szlovák, valamint egy Párizsban élő szabadkőmű// / vés szlovák csillagász volt. Ok döntöttek arról, hogy Eszak-Magyarország Csehszlovákia részeként folytassa állami létét - de ez nem jelentette egyszersmind azt is, hogy az általuk szlovák nemzetnek tekintett, észak-magyarországi, zavaros identitású szláv nép abban az államban akart volna élni. A „szlovák nemzetnek” a Csehszlovákiához való csatlakozásról szóló döntését, a turócszentmártoni deklarációt, 1918. október 30-án a vasárnapi istentiszteletről kijövő néhány száz emberrel fogadtatták el a templomtéren, akik azt sem értették mi történik velük. Ez nem jelenti azt, hogy mindennek ne lettek volna előzményei, hogy ok nélküli lett volna Csehszlovákia állami megszületése. A részletkérdések ugyanis ettől függetlenül is megoldásra vártak, mint például a csehkérdés vagy a szlovákkérdés. Csehszlovákia azonban mesterséges állam volt, történelmileg megalapozatlan, belső kapcsolataira nézve szervetlen, hiszen ezek kierőszakolt kapcsolatok voltak. Persze ez sem jelenti azt, hogy alkalmatlan volt a működésre. A Csehszlovákiához csatolt történelmi magyar terület magyar értelmiségének egy jelentős része - bevallva vagy bevallatlanul - belátta, hogy az általános szabadságjogok és a demokrácia elveinek betartása szempontjából jobb viszonyok uralkodnak az új államban, mint Magyarországon, és a szellemisége is modernebb, mint az urambátyám szellemiségű maradék ország társadalmi állapota. Csehszlovákia létrejöttével kapcsolatban 1914 előtt sohasem nyilvánult meg népakarat, viszont megszűnését többször is kinyilvánította. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. 144