Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

_ ____________ érdekeket. Masaryk emigrálása, 1914 decembere után a Monarchia-ellenes cseh politikai csoportosulás háta mögött kezdetben a Benes által vezetett cseh „maffia”, azaz a franciák és az angolok által támogatott Monarchia-el­lenes összeesküvők álltak. Ez a csoport 1918 júniusában átalakult Csehszlo­vák Nemzeti Bizottmánnyá. A nép pedig ugyanúgy elfogadta Csehszlovákia létrejöttét, mint háromszáz évvel korábban a cseh függetlenség végleges megszűnését. Szlovákia esetében más volt a helyzet. A szlovákok történelmi háttere nem azonos a csehekével, azonban a szlovákokra az említett cseh politiku­soknak szükségük volt, főleg a csehországi nagy német tömbbel szemben. Ez nem volt új jelenség a cseh politikában, ráadásul a cseh nemzeti eszmélés óta az a vélemény alakult ki, hogy Észak-Magyarország szlávjai tulajdonképpen a cseh nemzet magyarországi ága. Ezért nem tekinthető véletlennek, hogy a szlovák érdek megjelenítője egy maroknyi, cseh befolyás alatt álló, Ameri­kába emigrált és ott élő szlovák, valamint egy Párizsban élő szabadkőmű­// / vés szlovák csillagász volt. Ok döntöttek arról, hogy Eszak-Magyarország Csehszlovákia részeként folytassa állami létét - de ez nem jelentette egy­szersmind azt is, hogy az általuk szlovák nemzetnek tekintett, észak-magyar­országi, zavaros identitású szláv nép abban az államban akart volna élni. A „szlovák nemzetnek” a Csehszlovákiához való csatlakozásról szóló döntését, a turócszentmártoni deklarációt, 1918. október 30-án a vasárnapi istentisz­teletről kijövő néhány száz emberrel fogadtatták el a templomtéren, akik azt sem értették mi történik velük. Ez nem jelenti azt, hogy mindennek ne lettek volna előzményei, hogy ok nélküli lett volna Csehszlovákia állami megszületése. A részletkérdések ugyanis ettől függetlenül is megoldásra vártak, mint például a csehkérdés vagy a szlovákkérdés. Csehszlovákia azonban mesterséges állam volt, törté­nelmileg megalapozatlan, belső kapcsolataira nézve szervetlen, hiszen ezek kierőszakolt kapcsolatok voltak. Persze ez sem jelenti azt, hogy alkalmatlan volt a működésre. A Csehszlovákiához csatolt történelmi magyar terület ma­gyar értelmiségének egy jelentős része - bevallva vagy bevallatlanul - be­látta, hogy az általános szabadságjogok és a demokrácia elveinek betartása szempontjából jobb viszonyok uralkodnak az új államban, mint Magyaror­szágon, és a szellemisége is modernebb, mint az urambátyám szellemiségű maradék ország társadalmi állapota. Csehszlovákia létrejöttével kapcsolatban 1914 előtt sohasem nyilvánult meg népakarat, viszont megszűnését többször is kinyilvánította. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom