Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Számadás - Akkor velük, most ellenük?

Számadás - Akkor velük, most ellenük? demokratikus ellenzék, s nem is a Charta '11 hatására jött létre, hanem a taskenti konferencia célkitűzéseinek csehszlovákiai megvalósítása ellen. A felvidéki magyarság kommunizmustól úgy-ahogy érintetlenül maradt részé­nek akkor legfeljebb az önvédelemre maradt ereje. Akik politikailag „posz- szibilisek” voltak vagy azzá szerettek volna válni, vagy egyáltalán volt vala­miféle karrier-ambíciójuk, még akkor sem vállalták a hivatalos hatalommal való szembeszegülést, ha emiatt nem tudtak éjszakánként aludni. Tény azon­ban, hogy a taskenti konferencia és a céljainak pozsonyi megvalósítására tett kísérletek az orwelli világ szerves részeként jelentek meg, hiszen a nyelvi totalitarizmus is csak egy totalista rendszerben lett volna működtethető - te­hát egyik része volt annak az árnyéknak, amely eltakarta az említett mozi­vásznon felderülő fényt. A felvidéki magyar „ellenállás” kibontakozása ezzel szerves részévé vált a kommunista hatalmi rendszer módszereivel szemben szerveződött kelet-közép-európai értelmiségi mozgalmaknak. Mind a Charta '11 aktivistáival, mind a magyarországi, ún. demokra­tikus ellenzékkel vagy az illyési légies nyomvonalat követő magyar szel­lemi élettel, a nép-nemzetiekkel, majd később a politikai rendszer szlovák ellenlábasaival való kapcsolataim azonos meggyőződésen alapultak. Az or­welli világ antivilágát kell megalkotni ahhoz, hogy a valósággá vált orwelli rendszert megváltoztathassuk. Mert az a felismerés, melyre még 1968-ban jutottunk, hogy a kommunizmus nem reformálható, csak megszüntethető, az 1970-es és az 1980-as években egyre inkább erősödött. De az is egyértelmű volt számunkra, hogy amíg ez a hatalom bízik a saját erejében, addig nem lehet megdönteni - erejét egy hasonló súlyú, de jobb minőséget képviselő hatalom kell, hogy aláássa. A lelki erő forrását az akkori hivatalos világgal szembeni ellenálláshoz a saját meggyőződésemen túl az alternatívaként kialakuló második társa­dalom, a másként gondolkodók szellemi közössége jelentette. Számomra a nyelvi, kulturális és földrajzi közelsége miatt a magyarországi másként gon­dolkodók teremtették meg a szükséges energiaforrást: Csoóri Sándor, Bence György, a Beszélő, Kenedi János. Nélkülük nehezen tudtam volna a tettre- készség állapotában tartani saját meggyőződésemet. A Charta '11 aktivistái, noha velük ugyancsak kapcsolatban voltam, nem voltak alkalmasak arra, hogy velük magyarként és magyar ügyet is szolgálva dolgozhassak. Euro­péerek voltak ugyan, de elsősorban csehként, másodsorban csehszlovákként nyilvánultak meg - mintegy száz éve nem találva összhangot a magyar ügy­gyei. Prágában az orwelli világ szlovákiai válfajának magyar vonatkozásait 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom