Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Ennek eredménye, hogy a hatalom legitimitása szoros összefüggésbe került az állam területi státusával. A nemzeti elv következetlen érvényesülése miatt a törvényszerűen fellépő ellentéteket ugyanis a hatalmak a demokrácia következetlenségének vagy hiányának igazolására használták fel. Az olyan állam, melynek területi állományát kisebbre szabták, mint amekkora nemzeti területe, vagy arra kényszerül, hogy elnyomja a nemzeti öntudat demokratikus megnyilvánulásait, vagy pedig éppen ellenkezőleg, igyekszik minél jobban szabadjára ereszteni a revíziót követelő indulatokat, aszerint, hogy mi felel meg éppen a hatalom birtokosainak. Az olyan állam pedig, melynek területi állománya nagyobb lett, mint nemzeti területe, arra összpontosítja erejét, hogy elnyomja a rendezés revíziójára irányuló törekvéseket mind belföldön, mind külföldön; valamint hogy hatalmi önkénnyel felszámolja a revízióra okot adó körülményeket, azaz a nemzeti kisebbségeket. Az ilyen hatalom ennek érdekében is korlátozza a demokráciát. A kérdést a végsőkig bonyolítják azok a vegyes helyzetek, melyekben a nemzeti kisebbség elnyomásán munkálkodó többségi nemzet egy része a vele szomszédos államban számottevő kisebbséget alkot. Ekkor lép fel a nemzeti tudathasadás tébolyállapota: a többségi nemzet a nacionalizmusán esett sérelem kompenzálása végett elnyomja a neki kiszolgáltatott kisebbséget. Az olyan többnemzetiségű államokban pedig, ahol az államjogi rendszer némely nemzeteket államalkotónak tart, másokat meg kisebbségi sorba taszít, a többségi, azaz uralkodó nemzetek közös érdekévé válik a kisebbségek elnyomása, hogy ne kelljen mással megosztaniuk a hatalmat. Ilyesmire főleg azok a többségi nemzetek hajlamosak, amelyeknek politikai tudatában nem rögződött természetes módon az államalkotás élménye, vagy a történelem folyamán többször elveszítették államukat. Amikor a területi állomány és a nemzeti terület közötti meg nem felelést az erőszakmentes és igazságos megoldás megkerülésével igyekeznek áthidalni, szükségképpen eltorzul a demokrácia és a nemzeti öntudat. A birtokon belüli többségi nemzet a kedvező területi státus biztosításának érdekében elfogadja a hatalom nemzetiségellenes politikáját, sőt esetleg nemcsak az állam intézményein keresztül, hanem egyénként is részt vesz benne. A megcsonkított nemzet és nemzeti kisebbség pedig a kiszolgáltatottság olyan állapotába kerül, ahonnan szintén a reakció oldalára csapódhat: legfőbb óhaja a többségi nemzet bűnhődése lesz, s türelmetlenül várja ennek bekövetkeztét, így olyan állapot alakulhat ki - és többnyire ki is alakul -, amelyben az érintett nemzetek elveszítik a demokrácia iránti érzékenységüket, nem hárítják 30
