Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához alacsonyabb szinten tartja. így, a kisebbség tagjai könnyen belépnek azon a társadalmi csapóajtón, amely visszafelé nem nyílik. Ne sápadjunk el, és merjük kimondani: ez maga a fasizmus. * * * Hogy képesek legyünk valamelyest eligazodni a kérdéshalmazban, vissza kell nyúlnunk az alapelvekhez: a hatalom legitimitásához, a területi állomány szilárdságának elvéhez és a nemzeti elvhez. A hatalom legitimitása legfelső fokon nemzetek fölötti kérdés. Archimedesi pontját Bibó István abban látja, hogy túlmenve a puszta erőn, pillanatnyi hatalmi viszonyokon és személyes önkényen, olyan szabályt kell kialakítani, melyet a hatalom kénytelen, a tömegek pedig képesek elfogadni. A hatalom legitimitása végtére is olyan közmeggyőződésen alapul, amely „... néhány alapvető rendező elvben testesül meg: a kölcsönösség, méltányosság, hűség, szabadság, emberi méltóság, a hatalom korlátlanságával és önkényével szemben.”4 Csakhogy a hatalom demokratikus állásfoglalásának kikényszerítése és a tömegek állásfoglalási képessége olyan demokratikus társadalomszervezet megteremtésének feltételéhez van kötve, melyben a tömegek képesek a hatalmat befolyásolni, illetve korlátozni a magasabb rendű emberi jogok nevében. A hatalom korlátozása azonban nagyon nehéz fegyver. Hogy meg ne roppanjon a hatalom megnyilvánulásainak keretet biztosító állam, elengedhetetlenül szükséges, hogy az állam egésze - ideológiája, hatalmi érdekei és területe - ne tartalmazzon olyan vitatható állományt, melyet csak erőszakkal lehet biztosítani. így a hatalom legitimitása közvetlenül összefügg a területi legitimitással is. Az államok nemzetközi rendszerében az erőszak és az önkény korlátozását nemzetközi szerződések biztosítják. Ám ezek csak akkor képesek meggátolni a nyílt fegyveres konfliktusok létrejöttét, ha a területi státus szilárdsága önkény nélkül kialakult területi legitimitáson alapul. A területi állomány legitimitásának elvei Bibó szerint a történelem folyamán állandóan módosultak: a feudális jogból kiindulva a dinasztikus jogon át az önrendelkezési elvig, mely elv az elmúlt évszázadban vált általánosan elfogadottá. A tényleges területi állományt megállapító rendezések azonban nem felelnek meg az önrendelkezési elvnek. Az önrendelkezési elvet annyi gazdasági, földrajzi, történelmi és politikai szemponttal szőtték át, hogy az már az elv lényegét - a nemzeti önrendelkezést - torzítja el. 29
