Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Ismét kutyaszorítóban
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Szlovákia szuverenitásának kinyilatkoztatását elsősorban azért nem szavazták meg képviselőink, mert az érvényben lévő csehszlovák alkotmány tartalmazta a két tagköztársaság szuverenitását. Ezt tehát nem kellett ismét kinyilatkoztatni. Ez azonban csak formális kifogás volt. A lényegi kifogásunk az volt, hogy a nyilatkozat Szlovákia szuverenitását a szlovák nemzet szuverenitásából vezette le. Mi ezt eleve elutasítottuk, mert a szuverenitás nem a nemzetből, hanem az egyénből ered, azaz az állampolgároktól származik. Képviselőink ellenjavaslatot nyújtottak be a kizárólagosság csökkentésére, de ezt a parlament nem fogadta el. Hasonló kérdések és kifogások merültek fel részünkről az alkotmánnyal kapcsolatban is, mivel az Szlovákiának nemzetállami jellegét domborította ki. A preambulum meghatározása szerint ugyanis az alkotmány a szlovák nemzet és választott képviselőinek akaratából fogant. Hogy az országban vannak más nemzetiségű állampolgárok, sőt azoknak parlamenti képviselőik is, azt csak éppen sejteti. Az alkotmány két cikkelye teljesen képlékennyé teszi a kisebbségben élők jogait. Gyakorlatilag kétségessé teszi a politikai alanyiságuk kifejezésére való jogot, és az identitásuk védelme szempontjából egyik legfontosabb jogot - az anyanyelven való oktatás jogát, ugyanis csak az anyanyelvi műveltségre való jogot rögzíti, de nem a művelődésre való jogot (az alkotmány rossz angol fordítása ezt a problémát elmossa). A kormányprogrammal kapcsolatban elsősorban szakmai ellenvetések merültek fel. Az előterjesztett anyag ugyanis éretlen volt arra, hogy kormányprogramként el lehessen fogadni. Az említett dokumentumok elsősorban két fontos értéket vontak kétségbe: a civil társadalom alapjait és a jogállamiságot. Ez utóbbit főleg az alkotmány, mert lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtó hatalom a törvény- hozás fölé kerekedjen. A kormány határozattal visszautasíthatja a parlament által elfogadott törvényt, és ezzel kötelezi a köztársasági elnököt, hogy azt visszaadja újratárgyalásra a parlamentnek. Ha pedig a kormány elnöke nem ír alá egy törvényt, azt nem lehet kihirdetni. A jogállamiság szempontjából tartom veszélyesnek a szabadságjogok és az emberi jogok sajátos, az európai gondolkodásmódtól messze elmaradó felfogását. Ennek néhány vetületére már kitértem, de a napokban feltűnt egy újabb jelenség. Az egyik szlovák parlamenti párt - a Szlovák Nemzeti Párt - népszavazást kezdeményezett a halálbüntetés visszaállításáért. Az Európai Emberjogi Konvenciót aláíró országokban azonban sehol sem lehetséges a halálbüntetés törvényesítése. Ráadásul a szlovák alkotmány is tartalmaz egy 290
