Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Leltár - Ismét kutyaszorítóban

Leltár - Ismét kutyaszorítóban meghatározást, mely szerint az emberi jogokat és az alapvető szabadságjo­gokat érintő kérdésekben nem lehet kiírni népszavazást. Ez a parlamenti párt, amely a kezdeményezés idején éppen a kormányba való belépésről tárgyalt a kormánypárttal, mégis szorgalmazta mindezt. Szinte súlyosbító körülmény­ként azzal tetézte a kezdeményezést: tudatában van annak, hogy az alkot­mány nem teszi lehetővé ilyen kérdésekben a népszavazás kiírását, de a nép érdekében meg kell változtatni az alkotmányt. Amint a korábbi említésekből kiderült, ez a párt a Matica slovenská legfőbb támogatója, elvállalja az általa megfogalmazott fasisztoid eszmék propagálását és parlamenti előterjeszté­sét. Az egyik ilyen kezdeményezése a köztársaság védelméről hozandó po­litikai motiváltságú törvényjavaslat. Ezt - törvényként - azokkal szemben akarnák alkalmazni, akik pl. elutasítják a nemzetállami felfogást vagy a szlo­vák nemzeti kizárólagosságot. Hozzá kell fűzni: mindez akkor történik a szlovák politikában, amikor a szülőföldjükön mintegy ezer éve élő magyaroknak azt is megtiltják, hogy településeik ősi eredetű elnevezését használják, s az engedetlenek ellen a kormány kivezényli a rendőrséget. A hatalom és a kisebbség- Az 1992-es parlamenti választások után kialakult szlovák politikai vezetés elveit és módszereit Miroslav Kusy neves szlovák politológus, Havel elnök egykori tanácsadója ellenforradalomnak minősítette egyik írásában. Ezt azzal támasztja alá, hogy a jelenlegi kormány kizárólag az 1989 no­vemberében bekövetkezett fordulat nyomán fellépő politikát bírálja és nem a negyven évig tartó kommunista uralom nómenklatúráját és politikáját ma­rasztalja el. A jelenlegi kormányzat mindenekelőtt ellenségkép-gyártással foglalkozik és nem a problémák megoldásával. Az ellenséget pedig szinte csakis a magyarokban találja meg. A mai kormány praktikái ebben is hason­lítanak a kommunista kormányokéhoz. A magyarság politikai vezetőinek le­járatása, politikai képviselete legitimitásának megkérdőjelezése, az alapvető jogok degradálása, a névhasználat személyiségsértő korlátozása, a közsé­gek névtábláinak eltávolítása, az önkormányzati érdekeket és a magyarokat sújtó közigazgatási területi felosztás tervezése és a kisebbségek anyanyelvi oktatásának leépítése nyílt célként jelenik meg a kormány politikájában. Az Európa Tanács ajánlásainak semmibevétele is azt jelzi, hogy a párbeszéd helyett a kormányzat az erő politikáját igyekszik érvényesíteni a kisebbségi 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom