Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Időív - Adalékok a kisebbségi politikához

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... 1. civilizált vidék asszimilációs tégelyévé válik. Ez törvényszerű, mert a vidék­től elidegenedett város azért továbbra is a vidék központja marad. A többségi városlakó civilizációs előnyeivel a vidéki kisebbség fölé kerekedik, s ez visz- szahat a nyelvhasználatra is: a többségi nyelv felé vonz, majd asszimilál. A hatalmon belüliséggel összefüggő civilizációs fejlettség a biztonság érzetét növeli, a hatalmon kívüliséggel összefüggő elmaradottság a bizonytalanság érzetét mélyíti egyre fokozódva. A civilizációs elnyomás körébe tartozik a nemzeti kisebbség által lakott terület gazdasági visszafejlesztése vagy fejlődésének gátlása, még ha ezért nagy nemzetgazdasági áldozatokkal kell is fizetni. Ennek oka nem éppen a területi status quo bizonytalansága, azaz hogy a kisebbségek által lakott területet még nem érzi teljesen a maga felségterületének a többségi nem­zet, hanem inkább az, hogy a terület települései és társadalmi szerkezetének fellazítására törekszik. A gazdaságilag aktív lakosság jelentős része, főleg a termelésbe frissen bekapcsolódó fiatalság munkalehetőségek híján elván­dorol a kisebbség területéről. így először demográfiai űr keletkezik. Majd amikor ez az űr állandósult, elkezdenek a kisebbségi területre is ipart te­lepíteni, csakhogy a fellendülő gazdasági élet most már a többségi nemzet munkaerő-feleslegét és szakembereit vonzza ide. A munkalehetőségek ilyen mozgatásával a nemzeti kisebbség különösen intenzív kapcsolatba kerül a többségi nemzet civilizációs vonzáskörével. A vándorlás fő mozgató ereje a többségi nemzet gazdasági nyomása, de szerepet játszik benne a kisebbségi nemzet körében fokozatosan kialakuló virtuális hősiesség is; az, hogy az el­költözést merész szerencsepróbálásnak kezdik tekinteni, az otthon maradást meg gyávaságnak bélyegzik. Az ilyen magatartás pedig a kisebbségi érzés szülötte, ennek az érzésnek demonstratív semlegesítését szolgálja. Az ember életének egyik legmagasztosabb és legtisztább megnyilvánu­lása, a szerelem és a házasság is inkább a név-, tudat-, nyelv- és nemzetváltás szolgálatába áll, mivel a többségi nemzet, illetve a hatalom által gyakorolt civilizációs nyomás szétválasztja a nemzeti kisebbség fiataljait. A párválasz­tásra legérzékenyebb életkorban kiszakítják őket természetes közegükből. A fiúkat a hadkötelezettség vagy az anyagilag előnyösebb munkahely, esetleg a szakképesítést nyújtó iskola révén, a lányokat pedig a jobb munkaalka­lom által felkínált emancipációval. A kisebbség hajadonjai pedig civilizációs igényeik nagyobb mérvű biztosítását remélik a többségi nemzethez tartozó férjjelöltektől. A vegyes házassággal a kisebbség egy része társadalmi és szo­ciális státusát igyekszik emelni, mivel induló státusát a hatalom célzatosan 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom