Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Ismét kutyaszorítóban
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. szlovákiai magyar politikai mozgalmak, azokon belül pedig meghatározó módon az Együttélés képviseli az ország lakosságának több mint 11%-át kitevő', 600 ezer magyart, akik összefüggő lakóterületen, 437 településen élnek többségben. Hogyan foglalt állást a szlovákiai magyarság zöme olyan alapvető kérdésben, mint a jogállamiság megteremtése, a gazdasági átalakulás, a szövetségi állam léte vagy nem léte és az emberi, valamint a kisebbségi jogok kérdése?- Már említettem: a választási eredmények igazolták, hogy önálló politikai alanyként kell megjelennünk a politikai életben. Az a tény, hogy 1990-ben és 1992-ben is viszonylag jó eredményt ért el az Együttélés, mindenképpen annak tulajdonítható, hogy a szlovákiai magyarság nagy hányada valóban önálló politizálásra vágyik, önmagát közösségként, önálló politikai szubjektumként értelmezi, amelynek van saját társadalmi és politikai szerkezete, kultúrája, tudata. Tulajdonképpen megvan mindene, ami az önálló jogi alanyisághoz is kell. Ez a háttér biztosította a jó választási eredményeket is. Választási szereplésünket természetesen más tényezők is befolyásolták. A Szlovákiában élő magyarság politikai képviseletét nem lehetett elválasztani sem Csehszlovákiától, sem Szlovákiától. Tehát az országos érdekek csakúgy lecsapódtak programunkban, mint választópolgáraink sajátos érdekei. Ezért tényszerűen és elsődlegesen a jogállamiság megteremtéséért kell küzdenünk. Ahol a jogállamiság alapjait veszély fenyegeti, ott a legkiszolgáltatottabbak, a kisebbségben élők jogai megsemmisíthetők. E veszély elhárítására építettük szervezetünk gazdasági programját is, mert a gazdasági helyzet szorosan összefügg az állampolgári biztonsággal és a jövőbe vetett bizalommal. Különleges kérdéskört alkotott az 1992-es választások során a magyarság Csehszlovákia létéhez vagy nemlétéhez fűződő érdeke. Tény, hogy a magyaroknak alig volt pozitív élményük Csehszlovákiával kapcsolatban. Az első negatívum az volt, hogy Csehszlovákia egyáltalán megalakult, 1918- ban. Ezzel az aktussal ugyanis a magyarság egy részét államhatárral szakították el a magyarság többi részétől. A következő nagy negatívum az volt, hogy 1945 és 1948 között teljes jogfosztottságban élt itt minden magyar. A harmadik negatívum pedig az volt, hogy folyamatosan ki volt téve olyan identitásromboló hatásoknak, amelyek természetszerűen ellenérzést és tiltakozást váltottak ki a szlovákiai magyarságból. Másrészt pedig Magyarország irányából számos pozitív benyomás érte. Látta, hogy Magyarországon sokkal hamarabb kezdték lebontani a 284
