Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. A keresztény politikai mozgalmak és pártok a vártnál sokkal gyengéb­ben szerepeltek. Ez főleg a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom eseté­ben szembetűnő. Szervezői ugyanis azzal számoltak, hogy Szlovákia legje­lentősebb politikai erejévé válnak. Választóikat leginkább a római katolikus lakosság körében toborozták, de azzal is számoltak, hogy egy katolikus pap nevét viselő, rossz hírű, de egyértelműen nemzeti és vallásos színezetű párt, Hlinka Szlovák Néppártja hagyományainak felélesztésével növekedhet nép­szerűségük. Az ehhez az irányzathoz tartozó tömegeket azonban a Szlovák Nemzeti Párt vonta maga köré. A nemzeti párt váratlan sikere - és agresszivi­tása is - éppen ezzel a hagyományébresztéssel magyarázható. így a Demok­rata Párt választási eredményének gyengesége már nem meglepő, hiszen ez hagyományosan az evangélikus szlovákság körében toborozta híveit. A szlo­vák római katolikusok és evangélikusok aránya (kb. 5:1) pedig szinte azonos a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt szavazói arányának hányadosával (19,2% : 4,3%). A keresztény pártok viszonylagos sikertelenségének azonban az is oka volt, hogy a keresztény szemléletmódnak önmagában nem volt elegendő vonzereje, a kommunistaellenesség pedig nem bizonyult elégséges prog­ramnak. Mozgósító gazdasági programot nem tudtak meghirdetni - példá­ul ellenezték a meggazdagodást. Szélsőséges nemzeti programot pedig nem mertek vállalni - noha afelé hajlottak -, mert ezzel szalonképtelenné váltak volna a keresztény pártok nemzetközi szervezeteiben. A kommunista párt 13% fölötti eredménye kitűnőnek mondható - te­kintve a fokozott mértékű kommunistaellenes propagandát, valamint azt, hogy a kommunisták nagy része nem a párt jelöltjeire adta le szavazatát, hanem a nemzeti vagy a regionális érdekeket képviselő pártok és mozgalmak jelöltjeire. A júniusi parlamenti választásoknak nemcsak kimagasló győzte­sei és vesztesei voltak, hanem volt két relatív győztese is. Csehországban a morvák és a sziléziaiak önkormányzatáért küzdő mozgalom volt viszonylag a legeredményesebb, hiszen a nyolc választóke­rületből csupán a két morva kerületben számíthattak szavazatokra. Mégis megszerezték az összes csehországi szavazat 10%-át. Sikerük a regionális érdekek jelentőségét tanúsítja, szemben azokkal, akik az állam, a központ, illetve a többség érdekeinek túlhangsúlyozásával elnyomják a helyi, csoport- és kisebbségi érdekeket. Ezzel függ össze az is, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciója jó eredményt ért el. Az Együttélés 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom