Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Leltár - Kutyaszorító Kutyaszorító (Részlet a Kutyaszorító c. könyv első kötetéből. Az írás kelte: 1979 decemberül 980február. Megjelent: 1983 januárjában, New Yorkban a Püski-Corvin Kiadó gondozásában) Elsőéves egyetemista koromban megismerkedtem a velem egy kollégiumban lakó magyar diákokkal. így tudtam meg, hogy 1964. február 21-én, pénteken lesz a pozsonyi magyar főiskolások és egyetemisták diákklubjának alapító összejövetele. A bölcsészkar magyar tanszékének hallgatói szervezték a gyűlést. Talán hetvenen voltunk az első klubesten. Ezután minden héten találkoztunk. Ezek az összejövetelek kezdetben még az alakulás forrongásában teltek el. Vezetőséget választottunk, helyiséget kerestünk, engedélyt kellett szerezni, névadás, program, tervek stb. Életemben itt hallottam először nyílt fórumon kimondani nem a hivatalos séma szerint megfogalmazott politikai és társadalmi kérdéseket. Igaz, éreztem mindezt én is, de nem jutottam el addig, hogy így összefoglaljam gondolataimat. Nem hiszem, hogy véletlen volt ez. A közeg teremtette hangulat gondolkodásra ingerelt, és ha az ember képes volt a logikus eszmefuttatásra, akkor törvényszerűen eltért a hivatalos propaganda szövegétől. Itt bizonyosodtam meg afelől, hogy a gondolkodásmód finomodásához nem elég a csendes elmélkedés, hanem ki kell mondani a gondolatokat, és nem csupán a konfrontáció végett. A gondolat, ha kimondják, fizikai valósággá válik, ezzel vonz és taszít, tisztul, épül és közeget teremt. Irigyeltem a magyar szakos és az egyéb bölcsészkari diáktársakat. Mi többiek, szétszóródva különböző más szakokon és főiskolákon, csak a klubban találtuk meg ezt a szellemet, amelyben ők egész egyetemista életüket élhették. És ekkor döbbentem rá, hogy milyen mérhetetlen bűntettet követtek el a csehszlovákiai magyarsággal szemben, amikor felszámolták az értelmiségét. Hogy az általános iskolán, mely egyébként is viszonylag gyenge színvonalú, és néhány középiskolán kívül semmilyen más intézményes lehetőség nincs a magyar kisebbség közösségi szellemének fejlesztésére. A műkedvelői mozgalom pedig csak silány pótlék, mert nem tud versenyképes feltételeket teremteni. Ha egy csehszlovákiai magyar sokoldalú és magas szintű műveltséget akar szerezni, akkor vagy elképesztően sok többlet- munkát kell kifejtenie, vagy kényszerül beolvadni, vagy át kell költöznie Magyarországra. Elsőéves egyetemista koromban - tizennyolc évesen - úgy 113
