Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Bár a hazai NKA-tárgyalások eredményére az időbeli „késés” miatt nem lehetett közvetlen befolyással, a politikai törekvések hasonlósága miatt érdemes megemlíteni Bulgária példáját is. 1990. január-március között kerékasztal-tárgyalások zajlottak Bulgáriában. Egyik legfontosabb feladata volt az Államtanács eltörlése után létrehozandó köztársasági elnöki intézmény meghatározása, hatáskörének, jogállásának pontos leírása. A volt kommunisták az államfő széles hatásköréért és parlament általi megválasztásáért harcoltak, abban a reményben, hogy a Népgyűlés, amelyben ők abszolút többséggel rendelkeztek, a (korábbi kommunista) szocialista párt jelöltjét választja elnökké. Ezzel szemben a Demokratikus Erők Uniója a köztársasági elnök korlátozott hatáskörét és közvetlen, nép általi választását követelte - éppen a várható szocialista államfő személyére tekintettel. A Népgyűlés az 1971. évi alkotmányt 1990. április 3-án ennek a téves feltevésnek az eredményeként módosította. A szocialista többségű parlament úgy alkotta meg az elnöki tisztséget, hogy az bizonyos mértékben kontrollálhassa a kormányt, ha a későbbi parlamenti választásokon az ellenzék győzne. Ám a történelem felborította a sorrendet. 1990. július elején Mladenov elnök (exkommunista Bolgár Szocialista Párt) lemondott, azt követően, hogy megvádolták: az 1989. decemberi tömegtüntetés résztvevői ellen tankokat kívánt felhasználni.14 Könnyű észrevenni, hogy Magyarországon a vita ekkor nem a köz- társasági elnöki tisztség létesítéséről (újra bevezetéséről15) szólt, hanem „csupán” megválasztásának időpontjáról, arról, hogy ez az új Ország- gyűlés megválasztása előtt, vagy azt követően történjen-e. - A politikai tét meglehetősen nagy volt: ha a köztársasági elnököt a parlamenti vá- lasztások előtt választják (az MSZMP által uralt Országgyűlés döntése alapján: közvetlenül), akkor az ő jelöltjük, Pozsgay Imre lehet az államfő; ha azonban az országgyűlési választások után, akkor éppen ellenkező politikai eredmény születhet: a várható ellenzéki győzelem alapján összeülő 14 Posztov, Georgi: Bulgaria I. Constitution Watch. East European Constitutional Review, 1994,62. p. 15 Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tv. 2. § (2) bek-e szerint: „A köztársaság élén elnök áll. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés négy évre választja”. - Ennek alapján 1946. február 2-től 1948. augusztus 2-ig Tildy Zoltán, 1948. augusztus 2-től 1949. augusztus 23-ig Szakasits Árpád már betöltötte a köztársasági elnöki tisztséget. 271
