Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Országgyűlés a közvetett, parlament általi választást határozza el, s ekkor a saját, az MSZMP ellenzékének számító jelöltet emeli a köztársasági elnöki tisztségbe. Az NKA ugyan csak 1989. július 17-én kezdte meg tárgyalni a köztársasági elnöki tisztség témáját, ám mivel az MSZMP érdekeinek a mielőbbi, a parlamenti választásokat megelőző elnökválasztás felelt (volna) meg, az MSZMP már ezt jóval megelőzően elkezdte ennek előkészítését. Az Igazságügyi Minisztérium 1989. január 30-i alkotmány-korszerűsítési koncepciója is foglalkozott a köztársasági elnök intézményének szabályozásával. Az államfői feladatok ellátására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) helyett egyszemélyi államfői intézményt, a köztársaság elnöke (a továbbiakban: elnök) funkcióját kell létrehozni. E funkció megteremtésével nem változna az Országgyűlés közjogi helyzete, az továbbra is a legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti, törvényhozó szerv maradna. Az elnök a köztársaság élén állna, és az államfői jogokat gyakorolná. Mint látható, itt nincs szó az elnökválasztás módjáról, de egy „koncepció” nem is arra szolgál, hogy részletes szabályokat tartalmazzon (nem is tekintjük hiányosságnak). Az MSZMP mellett természetesen az NKA másik két résztvevője is kialakította álláspontját az államfő intézményéről. Az EKA világosan kifejezte, hogy az Elnöki Tanácsban az államszocializmusba illő intézményt lát, amit mielőbb hatályon kívül kell helyezni. A július 6-i ülésen az MDF nevében Antall József javasolta, hogy a szabad választások előtt ne válasszanak köztársasági elnököt. Az EKA álláspontja végül az lett, hogy a törvényt a köztársasági elnöki intézményről az új Ország- gyűlésnek kell meghoznia és annak is kell megválasztania. Egyetlen érv szól a korábbi megválasztás mellett, a stabilizáló funkció az átmeneti időszakban, ezt azonban át lehet hidalni azzal, ha az Elnöki Tanács megszüntetése után az Országgyűlés elnöke - szűkített hatáskörrel - ideiglenesen betölti az államfői tisztséget (erre később visszatérünk). 272
