Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly; Az Országgyűlés problémái rövid idő alatt a feladat megoldásához szükség van. Az alkotmányozó kamara az általa kidolgozott javaslatokat az Országgyűlésnek beterjeszti. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza őket, a javaslat törvényerőre emelkedik. Ha nem fogadja el, újratárgyalásra visszaadja az alkotmányozó kamarának. Az alkotmány és a választójogi törvény jóváhagyása után az Országgyűlés és az alkotmányozó kamara feloszlik, és kiírják az új parlamenti választásokat. Magyarország megváltozott közjogi felépítését és működését alapvetően meghatározó dokumentum - egy új alkotmány - elfogadása minden politikai-közéleti szereplő számára nyilvánvalóan elsődleges feladatnak látszott. De az 1985-ben megválasztott Országgyűlés erre nem volt alkalmas, kézenfekvőnek tűnt, hogy alkotmányt egy alkotmányozó (nemzet)gyűlés fogadjon el.60 És bár tudjuk, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés a rendszerváltás folyamatában soha nem működött hazánkban, mégis érdemes röviden elemezni ezt az elképzelést is, ha másért nem, azért mindenképpen, mert ez is szolgálhat némi tanulsággal. Korábban - a Független Jogász Fórum állásfoglalása kapcsán, amelyben „egy nevében országgyűlés - de tevékenységében alkotmányozó nemzet- gyűlésrőr volt szó -, kifejtettük, hogy ez utóbbi két testület nem tekinthető szinonim fogalmaknak. Az Új Márciusi Front javaslata azonban eléggé „sajátos”, hiszen az „Országgyűlés második, alkotmányozó kamaráját” igen nehéz pontosan értelmezni! Az első pillanatra úgy tűnhet, hogy ebben egy külön „alkotmányozó hatalom” testesül meg, aminek hiánya a hatalommegosztás rendszerében gyakran okoz félreértéseket, az által, hogy egybeesik a törvényhozó hatalommal.61 Erről azonban szó sincs! Az alkotmányozó kamara „csupán” része lenne a már létező törvényhozó szervnek, az Országgyűlésnek,62 sőt, egyáltalán 60 Ezt tartalmazta a Független Jogász Fórum előbb már ismertetett állásfoglalása is - jóllehet ettől eltérő konstrukcióban. 61 Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról 2010 májusa-augusztusa között elfogadott öt(!) törvény mindegyike így kezdődik: „Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom...", hogy ezzel is elkülönítse a „törvényhozó hatalomtól”... 62 Annak az Országgyűlésnek, amelybe - mint előbb már idéztük „egyetlen ellenzéki 95
