Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
nem is „alkotmányozó”, mint a neve sugallja, hanem mindössze egy bizonytalan összetételű „polgári alakulat”,63 amely javaslatokat terjeszt az Ország- gyűlés elé,64 ámde az elfogadásban már nincs semmiféle szerepe. Az alkotmány elfogadására e javaslat szerint is az Országgyűlés jogosult, éppen úgy, mint korábban! Mindezek ismeretében már csak két kérdés merül föl: 1. Miért „alkotmányozó” a javasolt második kamara, ha csak egyszerű javaslattételi jog illeti meg, semmi több? 2. Milyen kétkamarás törvényalkotó/alkotmányozó testület az, amelynek „egyik” kamarája (Országgyűlés!) jogosult az alkotmányt elfogadni, pedig a „második” kamaráját nevezik „alkotmányozó kamarának”, de ennek az alkotmányozásban még csak vétójoga sincs? Szögezzük le: az eddigiekből is kiderült, hogy mind a Független Jogász Fórum, mind az Új Márciusi Front fölvetette egy alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatát, ám mindkettő javaslata közjogilag alig értékelhető, szakszerűsége „megkérdőjelezhető”, emiatt aligha válthatott ki jelentősebb eredményt hozó „szakmai” érdeklődést. Mindazonáltal az MSZMP Központi Bizottsága is válaszolt az Új Márciusi Front felhívására, amelyből már ekkor kiviláglik az MSZMP egész későbbi magatartása az alkotmányozással kapcsolatban. 2. ... A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. ... 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI képviselő sem került”. 63 Az Országos Nemzeti Bizottság tagja lehessen minden társadalmi és politikai szervezet és mozgalom, amely átfogó programalkotás igényével kész együtt gondolkozni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében. 64 Attól most tekintsünk el, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint „Az Országgyűlés elé javaslatokat terjeszthet az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő” [Az Országgyűlés 9/19851990. számú határozata az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről, 26. § (1)] ... 96