Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái

a társadalomnak és (amennyire a közjóval összeegyeztethető) a társadalom minden tagjának megvédése.40

Locke hierarchikus viszonyban állónak állítja be az államon belül létező egyes (ti. törvényhozó, végrehajtó és föderatív) hatalmakat, s azt mondja, hogy ezek fölött létezik egy negyedik is, mégpedig a közösség közvetlen hatalma. - Lényegében ez a törvényhozó hatalomtól megkülönböztethető al- kotmányozó hatalom.41

Emmer de Vattel (1714—1767) svájci közjogász mind tartalmában, mind formai elemeiben megkülönbözteti a közönséges törvényeket és az alkotmányt, majd ebből kiindulva az alkotmányozó és törvényhozó hatalmat. Az első csoportba az ún. politikai törvények tartoznak, melyek közvetlenül a köz javát kívánják előmozdítani, a második csoportot az ún. polgári jogi törvények alkotják, amelyek az egyének közötti viszonyokat rendezik. A politikai törvények közül azok, amelyek a kormányzás formáját rögzítik (ki kormányozza a népet, a népet kormányzó szervezet vagy testület hogyan jön létre, melyek a jogai és kötelességei stb.), mint az ország alaptörvényei, összességükben, együttesen teszik ki az ország alkotmányát. Az alkotmány jelöli ki a törvényhozó hatalmat, azaz a törvények alkotására, módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére jogosított szerveket. Ez lehet - az alkotmányozó hatalom tetszése szerint - a fejedelem vagy valamilyen testület, vagy a kettő együttesen. A törvényhozó hatalom szervei nem jogosítottak az alkotmány létrehozására vagy módosítására, kivéve mégis azt az esetet, ha az alkotmányozó hatalom a törvényhozó szerveket egyértelműen és kifejezetten megbízta az alkotmány módosításával.42

Csink Lóránt a mai terminológiának megfelelően fogalmaz:

Az alkotmányozás tehát a társadalom alapjainak kijelölését jelenti, azoknak az elvi jellegű szabályoknak a meghatározását, amelyeket a mindenkori kormányzat saját politikájának megfelelően tölthet ki tartalommal. Funkciójából eredően az alkotmánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy több, eltérő értékválasztású kormányzat célkitűzései is megvalósíthatóak legyenek. Ellenkező esetben a parlamenti választások tétje [nem] csupán a

40 John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986, 132. p. (Kiemelések az eredetiben.)

41 John Locke: i. m. 145. p.

42 Ismerteti Kovács István: Magyar alkotmányjog I. JATE Kiadó, Szeged, 1990, 350. p.

81