Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI kormányzati irányvonal kiválasztása, hanem az alkotmányos keretek megtartása, illetve lecserélése is. Ez azonban permanens alkotmányozást idézne elő; azt eredményezné, hogy a társadalom stabil viszonyítási pont nélkül marad. Elvi szinten tehát - szemben a törvényhozással - az alkotmányozás nem a kormányzás eszköze. A parlament törvényhozó tevékenységét megelőzi egy - jellemzően értékválasztás alapján meghozott - döntés, hogy a magatartási viszonyokat milyen módon, irányba akarja alakítani. Ezzel szemben az alkotmánynak nem egyetlen irányt kell kijelölnie, hanem több irány kialakításának keretéül kell szolgálnia.43 Az alkotmányozó hatalom szervezeti formája, az alkotmányozó (nemzetgyűlés ismérveit a francia Sieyés abbé (1748-1836) határozta meg három évszázaddal ezelőtt; élesen elválasztva azt a törvényhozásra egyébként jogosított parlamenttől. Az alkotmányozás ellátására létrehozott rendkívüli gyűlésnek csak egyetlen feladata lehet: meg kell határoznia a törvényhozásra jogosított közönséges nemzetgyűlés szervezetének, működésének, jogosítványainak szabályait. Nem szabad megengedni, hogy azt követően maga alakuljon át törvényhozó testületté. Az ilyen átalakulás lehetősége ugyanis eleve befolyásolhatná, elfogulttá tehetné az alkotmányozó hatalmat, melynek pedig minden kötöttségtől szabadnak kell lennie. Annak lehetőségét is ki kell zárni, hogy az alkotmányozó gyűlés feloszlását követően ennek tagjai a következő törvényhozó nemzetgyűlés képviselői között mandátumot kaphassanak. Legalább egy cikluson keresztül távol kell maradniuk a legfelsőbb képviseleti szerv munkájától.“ Jóllehet Sieyés abbé három világos különbséget tett az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom szervezetei között, ez a disztinkció még napjainkra sem vált általánosan ismertté, ezért van az, még a legmagasabb szintű állami dokumentumokban is összemosódnak e kategóriák. 43 44 82 Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Budapest, 2014, 30. s köv. p. (Kiemelés - T. K.) Ismerteti Kovács István: Magyar alkotmányjog I. i. m. 360. p.
