Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI tanácsa nem tartják kívánatosnak az alkotmány gyors elfogadását, ami azt is jelenti, hogy nem tartjuk kívánatosnak a jelenlegi parlament feloszlatásának sürgetését egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. (...) Ha kierőszakolunk egy előrehozott választást, akkor az MSZMP-nek nem lesz más módja, mint kierőszakolni a saját győzelmét ezen a választáson...” Kis János: A liberalizmusról és az átmenet politikájáról. Szabad Demokraták, 1989. 4-5. sz.38 De térjünk vissza a Független Jogász Fórum említett állásfoglalásában szereplő fontos kiegészítéshez, hogy ti. „egy nevében országgyűlés - de tevékenységében alkotmányozó nemzetgyűlés - alakulhat”! Ez utóbbi kitétel azonban a Független Jogász Fórum tévedését mutatja, mert hiszen a két testületi forma között nincs semmiféle „átmenet”; a kettő jellegében, sőt, lényegében különbözik egymástól. - Mivel a kérdés ennél jóval bonyolultabb, érdemes ennek kibontását kissé messzebbről kezdeni. Az államhatalmi ágak elválasztásának elmélete hosszú ideje izgalmas része a politikai filozófiának és a közjog elméletének. Ennek ismertetésétől eltekinthetünk, igen gazdag irodalma ismert.39 A hatalom megosztása kapcsán mindenkinek rögtön a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztása jut eszébe. Szólni kell azonban - még ha röviden is - az alkotmányozó hatalom kérdéséről, amely a törvény- hozáshoz viszonyítva kap értelmet. John Locke (1632-1704) már igen korán - sőt, anélkül, hogy a mai értelemben vett alkotmány fogalmát ismerhette volna -, beszélt az alkotmányozó hatalomról. Mivel a társulásra lépő emberek nagy célja az, hogy békében és biztonságban élvezzék tulajdonukat, s ennek legfontosabb eszközei azok a törvények, amelyeket ebben a társadalomban bevezetnek, ezért minden állam legelső és alapvető pozitív törvénye a törvényhozó hatalom létrehozása, amint ahogy a legelső és alapvető természeti törvény, amelynek irányítania kell magát a törvényhozó hatalmat is, 38 Uo. 39 Csak utalunk most pl. Sári János: A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alkotmányos rendszerek belső logikája c. könyvére, valamint Bibó István (1947-es akadémiai székfoglalója): Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In Válogatott tanulmányok II. kötet. Magvető Kiadó, Budapest, 1990, 369-397. p., a legfrissebbek közül külön említendő Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Budapest, 2014. 80
