Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái Senki előtt nem lehetett kétséges, hogy az MSZMP által uralt Ország- gyűléstől nem volt elvárható egy új, demokratikus alkotmány létrehozása, ezért az 1985-ben megválasztott parlament helyett új törvényhozó testület kell; ennek összeállításához azonban - az 1985-ös eredmények alapján - új választójogi törvényre lenne szükség. Sajnos, a Független Jogász Fórum e „javaslata” eléggé homályos, szakmailag is nehezen értelmezhető. Mit jelent az, hogy „keletkezzék olyan törvény”? - Törvény nem „keletkezik”, hanem az arra hatáskörrel rendelkező szerv (nálunk az Országgyűlés) megfelelő eljárási rendben elfogadja (megszavazza). Ez azonban olyan „korszakos jelentőségű” jogalkotói feladat lenne - hiszen ennek alapján alakulhatna egy „tevékenységében alkotmányozó nemzetgyűlés” -, amelyre az akkori Országgyűlés „nem alkalmas”. Maga az elképzelés - alkotmányozó nemzetgyűlés alakítása - az adott helyzetben a legjobb megoldás lehet, hiszen éppen az ekkorra legitimációját vesztett, 1985-ben választott Országgyűlést teszi mellőzhetővé, sőt, „két legyet is lehet ütni egy csapásra”, hiszen - jobb híján - tudomásul kell venni, hogy az Országgyűlést a törvényalkotásban nem lehet helyettesíteni, ezért átmenetileg még szükség van rá, de csak addig, ameddig az átmeneti időszakra vonatkozó jogszabályokat meghozza, de az alkotmányozásra már nem lehet jogosult... Az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának gondolata a rendszer- váltás kapcsán hazánkban is viszonylag hamar fölmerült. Az MDF országos gyűlésén 1989. március 11-én Bíró Zoltán beszédében a párt 1988 novembere óta képviselt álláspontjának megfelelően kijelentette, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség, ennek megfelelően az elfogadott Politikai nyilatkozat is követelte „a demokrácia megteremtésének első lépéseként az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását”. {MDF. A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésének lapja 3. sz. 1989. március 13.4. o.)37 Bíró Zoltán (és az MDF) világos koncepcióját azonban - kívülről és belülről egyaránt - hamarosan bontani kezdték. „Kívülről” az SZDSZ 1989. március 19-i közgyűlésén az SZDSZ akkor elfogadott programjának {A rendszerváltás programja. SZDSZ, 1989. 159 o.) megfelelően Kis János jelentette ki felszólalásában: „az SZDSZ ügyvivői és 37 Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. május 1-i bemutatkozó fórumának jegyzőkönyvéhez fűzött 23. sz. jegyzet. In A rendszerváltás forgatókönyve. Kerékasztal-tárgyalások 1989- ben. CD-ROM - (Kiemelés - T. K.) - Erre még visszatérünk. 79
