Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái működő testületként funkcionált: Az Országgyűlés választotta, annak alárendelten tevékenykedett, neki tartozott felelősséggel, ennek megfelelően vissza is hívhatta - könnyű észrevenni, hogy a NET a szovjet modellnek megfelelő „prezídium-jellegű” szervként létezett. A közjogilag értelmetlen abszurditást éppen a prezídium-jelleg „másik oldala” okozta-eredményezte azzal, hogy a NET helyettesíthette az Ország- gyűlést, amikor az nem ülésezett. [„Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.” Alk. 30. § (5) bek.] Ennek a helyzetnek magyarázata a szovjet rendszer kezdeti szakaszáig nyúlik vissza - kialakulására érdemes néhány szót szánni; nem lesz tanulság nélküli... 1917. október 25-e (november 7.) után az újonnan megszerzett hatalom legfelsőbb szervei a szovjetek összoroszországi kongresszusai voltak. Ezek - amint azt elnevezésük is mutatja - nem állandóan működő testületekként látták el feladataikat, mint pl. a parlamentek,2 hanem a „kongresszusi típusnak” megfelelően minden egyes alkalomra külön választották meg a „küldötteket”. Ámde a kongresszusok közötti időben is szükség volt olyan szervre, amely a folyamatosságot fenntartja, ezért választották meg október 27-én (november 9-én) a Központi Végrehajtó Bizottságot (a továbbiakban: KVB), „amelyre teljes egészében átszáll a kongresszus valamennyi joga”. Ez megválasztotta Elnökségét (Prezídium), amelynek szervezési, anyag-előkészítési feladatai voltak, s csak kivételes esetben helyettesíthette a KVB-t. A Szovjetunió 1924. január 31-én elfogadott első alkotmánya (alaptörvénye3) a KVB ülései között annak Elnökségét teljes helyettesítő („törvényhozó, végrehajtó és rendelkező”) hatáskörrel ruházta föl. 2 ... amelyeket a megbízatási idejük alatt bármennyiszer is hívnak össze, ülésein mindig ugyanazok a képviselők vesznek részt. 3 Talán nem elég széles körben ismert, hogy az „alaptörvény” terminus technicust nem csupán az 1949. májusi bonni dokumentum használta („Grundgesetz”), hanem pl. már 1918. július 10-én megszületett az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság Alkotmánya (Alaptörvénye) [„KoHCTHTyunn (Ochobhoh 3aKOH) Pocchhckoh CoLuiajmcTHuecKou <f>e/iepTHBHOH CoBeTCKOÜ PecnyőjmKH”], de ugyanígy „KoHCTHTyuHH (Ochobhoh 3aKOH)” kifejezést használt a Szovjetunió 1924. évi, az 1936-os, sőt az 1977-es alkotmánya is. 61
