Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Érdemes még a Prezídium összetételét megemlíteni. A föderatív államként 1922 decemberében megalakult Szovjetunió KVB-a két tanácsból (Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács) állt, és mindkét tanács megválasztotta a maga 7-7 tagú elnökségét, valamint közösen (együtt) is választottak még 7 tagot, így jött létre a KVB 21 tagú Elnöksége, teljes helyettesítő jogokkal felruházva! - Emlékezzünk csak vissza: a magyarországi NET szintén 21 tagú volt és helyettesíthette is az Országgyűlést, amikor az nem ülésezett! (Alkotmányt ugyan nem módosíthatott és törvényt sem alkothatott, ám törvényerejű rendeletet igen, amellyel módosíthatta az Országgyűlés törvényeit...) Ez a magyar közjogi hagyományoktól teljesen idegen, torz konstrukció meg is tette romboló hatását: a NET gyakorlatilag átvette az Országgyűlés törvényhozó funkcióit, lényegében megfosztva azt legfontosabb működési területétől. - Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy pl. 1981-ben összesen 3, 1982-ben pedig mindössze 2 törvényt(!) fogadott el az Országgyűlés, azaz a zárszámadáson és a költségvetésen kívül egyetlen más törvényt sem alkotott.4 c) A politikai környezet gyökeres megváltozása A nagyhatalmak árnyékában élő kis államok számára (és így a Szovjetunió nyomása alatt élő Magyarország számára is) a politikai-jogi-hatalmi berendezkedésük kialakítása nem kizárólag saját elhatározásuktól függ, még akkor sem, ha formailag csorbítatlan a szuverenitásuk. Ebben gyökeres fordulat állt be akkor, amikor Mihail Szergejevics Gorbacsovot 1985. március 11-én a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává választották, s ezzel megnövekedett az európai népi demokratikus államok előtt a lehetőség a tényleges függetlenségük helyreállítására. Az uszkorenyije („a gazdasági fejlődés gyorsítása”), a glasznoszty („nyíltság”) és a peresztrojka („átalakítás”) politikájának Szovjetunióban történő meghirdetése azzal a lényegi hatással 4 1981. évi I. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 1981. évi II. törvény a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról; 1981. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről; valamint 1982. évi I. törvény a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról; 1982. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság 1983. évi költség- vetéséről. -A NET viszont 1981-ben 33,1982-ben 44 törvényerejű rendeletet alkotott... 62
