Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI cselekedtek, azaz közömbössé vált a párt legitimációja; a központi pártdöntéseket a tagok végrehajtani tartoztak, tehát pl. az országgyűlési képviselők szavazatait nem saját lelkiismereti meggyőződésük, vagy választókerületük érdekei vezérelték, hanem a felettes döntéshozók. Az Országgyűlés tehát nem csupán azért nem volt törvényhozó hatalom, mert a marxista ideológia tagadta a hatalmi ágak elválasztásának elvét - a hatalom egységének teóriáját vallva -, hanem azért sem, mert nem viselkedhetett valódi, önálló döntéseket hozó legfelsőbb állami hatalmi szervként, hanem ténylegesen az egyetlen párt akaratának közvetlen érvényesítését szolgálta. b) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) szerepe Az Országgyűlés működésének további zavarát a NET léte és működése okozta. Az Országgyűlés - mint a legfelsőbb szintű választott képviseleti szerv - egyedül volt feljogosítva a törvényalkotásra, ahogyan ez minden demokratikus államra általában jellemző. Az igazi abszurdum a NET jogállása volt. Közismert, hogy a NET kettős funkciót töltött be: egyrészt gyakorolta a „klasszikus” államfői jogokat (azaz megbízta és fogadta a nagy/követeket, gyakorolta az egyéni kegyelmezési jogot, állampolgársági ügyekben döntött, „választotta” és felmentette a hivatásos bírákat, kinevezte a tábornokokat, kitüntetéseket alapított és adományozott stb.); másrészt helyettesítette az Országgyűlést. A NET „kollektív” államfői jogállása aligha volt vitatható, ilyen másutt is előfordul(t). Elegendő arra utalni, hogy pl. a Svájci Államszövetség 1848. szeptember 12-i szövetségi alkotmánya rendelkezik a Szövetségi Tanácsról, amelyre a kormányzati funkciókon kívül államfői jellegű hatásköröket is ruház, de azt is meg kell említeni, hogy hazánkban az 1948 októberétől 1849 áprilisáig létezett Honvédelmi Bizottmány szintén ellátott államfői feladatokat a kormányzati teendői mellett. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy a XIX. század közepi svájci és magyar testületekkel történő összevetés csalóka látszatot kelthet. Alapvető, lényegi különbség, hogy míg azok a hatalommegosztás rendszerében elhelyezkedő szervek voltak, addig a NET a hatalom egységének elve szerint 60
