Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái Tóth Károly Az Országgyűlés problémái (alkotmányozó nemzetgyűlés) Az 1980-as évek végére hazánkban is tarthatatlanná vált a II. világháború utáni „népi demokratikus fejlődés” során kialakult súlyosan eltorzult közjogi berendezkedés, megérettek a változtatásra azok az alapintézmények is, amelyek látszólag a funkciójuknak megfelelő módon működtek. Ez alól nem volt kivétel az Országgyűlés sem; helyzetének „romlásához” több ok is hozzájárult. a) Az Országgyűlés összetétele Az 1985 tavaszán lezajlott országgyűlési választások az akkori politikai helyzetnek megfelelő, „papírforma” szerinti eredményt hoztak: „Az 1985-ös választások az MSZMP szempontjából sikerrel zárultak. Egyetlen ellenzéki képviselő sem került a törvényhozásba”- Az MSZMP (a Magyar Szocialista Munkáspárt) kivételes, megkülönböztetett helyzetben volt: az akkor hatályos Alkotmány 3. §-a szerint „A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”. A későbbi korok embere hajlamos ennek az alkotmányi előírásnak a jelentőségét alábecsülni, arra hivatkozva, hogy egy párt tényleges súlyát, valódi társadalmi erejét úgysem az alkotmányba foglalása adja, hanem annak politikai-morális elfogadottsága, meggyőző képessége. - Itt azonban másról is szó van. Az MSZMP működése az ún. demokratikus centralizmus sajátos elvén alapult, aminek az volt a lényege, hogy a döntés többségi akarattal, demokratikus úton született, ezt követően azonban mindenki köteles volt azt hiánytalanul végrehajtani. Ennek gyakorlati érvényesülése azt jelentette, hogy a tagok a párt központi szervei által meghozott döntéseknek megfelelően 1 Feitl István: Pártvezetés és országgyűlési választások 1949-1988. EuroAstra Internet Magazin, 2010/04/11. 59
