Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség 1989. augusztus 21. (első tervezet) A/Változat (2) A köztársasági elnök a választások kiírásával egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés egy év alatt legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó Minisztertanácsnak. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének a véleményét. B/Változat (2) A köztársasági elnök a választások kiírásával egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, az Országgyűlés megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, és negyven napon belül nem választ új kormányt. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének a véleményét. Megjegyzés: A HTF az Országgyűlés feloszlatási jogával nem ért egyet,134 ezért a 13-14. §-ok rendelkezései között az erre vonatkozó részeket elhagyni javasolja. 1989. augusztus 28. (második tervezet) A/Változat (2) A köztársasági elnök a választások kiírásával egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés egy év alatt legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó Minisztertanácsnak. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének a véleményét. B/Változat (2) A köztársasági elnök a választások kiírásával egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, és negyven napon belül nem választ új kormányt. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének a véleményét. Megjegyzés.A HTF az Országgyűlés feloszlatási jogával nem ért egyet, ezért a 13-14. §-ok rendelkezései között az erre vonatkozó részeket elhagyni javasolja. 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) (3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) az Országgyűlés egy év alatt legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó Minisztertanácsnak; b) az Országgyűlés megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, és negyven napon belül nem választ új kormányt. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének véleményét. Megjegyzést HTF az Országgyűlés feloszlatási jogával nem ért egyet, ezért a 14-15. §-ok rendelkezései között az erre vonatkozó részeket elhagyni javasolja. 134 Az államfő parlament-feloszlatási jogát elvileg aligha lehet vitatni. A köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” [lásd a 29. § (1) bek.], ebbe pedig a legszorosabban beletartozik a kormány működése fölötti „őrködés” is, ami alatt az is értendő, hogy ha huzamosabb ideig (pl. negyven napig) nincs az országnak kormánya, a köztársasági elnöknek legyen lehetősége (joga) intézkedni ennek megszüntetése érdekében. (Nem közjogi jellegű megfontolás ugyan, ám közjogi hatása is lehet, hogy ha az elnök jogosult az Országgyűlés feloszlatására, a képviselők - tartva a feloszlatástól - könnyebben hajlandók elkerülni a kormány nélküli ilyen helyzet bekövetkezését...) 377
