Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 1989. augusztus 21. (első tervezet) 1989. augusztus 28. (második tervezet) 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) 28/A. § (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök háború vagy az ország biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet esetén ismét összehívhatja.135 Megbízatásának meghosz- szabbításáról az Országgyűlés maga határoz 28/A. § (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök háború vagy az ország biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély vagy az ország alkotmányos rendjét súlyosan veszélyeztető helyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. 29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki az Alkotmányban megállapított hatáskörében gyakorolja az államfői jogokat, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.136 29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki az Alkotmányban megállapított hatáskörében gyakorolja az államfői jogokat, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 29. § Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki az Alkotmányban megállapított hatáskörében gyakorolja az államfői jogokat, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnököt feladata ellátásában alelnök segíti. Az alel- nök a köztársasági elnök megbízása alapján eljár egyes ügyekben, átmeneti akadályoztatása esetén pedig helyettesíti az elnököt. (2) A köztársasági elnök feladata ellátásában alelnök segíti. Az alelnök a köztársasági elnök megbízása alapján eljár egyes ügyekben, átmeneti akadályoztatása esetén pedig helyettesíti az elnököt. 29/D. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök megválasztásáig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja,137 azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett nem küldhet meg; az Országgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja,138 és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 135 Amint az államfő a parlament megbízatási idejét csak kivételes esetben jogosult megrövidíteni (feloszlatni), ám meghosszabbítani egyáltalán nem jogosult (legfeljebb összehívni, hogy meghosszabbításról maga az Országgyűlés döntsön). 136 Ezek a köztársasági elnök funkciói. A funkció és hatáskör viszonyáról az alkotmánybírósági határozat kapcsán szóltunk. 137 Itt került be a tervezetbe, amit az EKA a kerékasztal-tárgyalások kezdetétől akart: a köz- társasági elnököt szükség esetén az Országgyűlés elnöke legyen jogosult helyettesíteni. 138 Ez a rendelkezés egyértelműen következik a hatalmi ágak elválasztásának elvéből. Mivel az Országgyűlés elnöke része a törvényhozó hatalomnak, a köztársasági elnök pedig egyetlen hatalmi ághoz sem tartozik, a két hatáskört egyidejűleg betölteni ezért összeférhetetlen helyzetet eredményezne. 378
